Újragondolt antológia - KÉPEKKEL

Az aktuális Szlovákiai magyar szép irodalom című válogatás harminc felvidéki magyar író és költő, zömmel a közelmúltban napvilágot látott, versét és prózáját tartalmazza közel 250 oldalon. A kiadó ezúttal több újítást is eszközölt a minden évben menetrendszerűen megjelenő antológia kapcsán, ugyanis a borító nem a szokványos „fedlap” valamilyen mutációja, hanem egy teljesen újragondolt grafikájú alkotás lett, s a kötet szerkesztését egy fiatal íróra, Morva Mátyásra bízták.

A későbbiekben többek között erről is beszélt a kiadóvezető, SZMÍT-elnök, Hodossy Gyula, akinek meg is említettem, hogy nem lesz jó helyszín az amúgy nagyon barátságos és hangulatos vendéglátóegység. Visszakérdezett, mert nem igazán értette, mire gondolok, de amikor azt mondtam, hogy mert ki fogjuk rúgni a falakat, már mosolyogva bólogatott, ugyanis nemcsak az antológiában szereplők tették tiszteletüket nagy számban a helyszínen, hanem „egyéb” érdeklődők is akadtak, s bizony igencsak vigyáznunk kellett egymásra, hogy elférjünk a helyszínen. Summa summarum, az utóbbi időben sokan járnak a SZMÍT könyvbemutatóira (akkor itt bizony megint helyszínváltás lesz...), a hangulat is sokkal oldottabb, s ezt tényleg jó tapasztalni.

Az antológia könyvbemutatója

Fotó: Lacza Gergely

Az esten jelen volt Király Farkas kolozsvári költő, a tegnap.ma irodalmi portál alapító főszerkesztője is, aki a szerzők felolvasásaiból készített videókat a honlap számára.

Nagy Erika

Fotó: Lacza Gergely

Király Farkas

Fotó: Lacza Gergely

Némi spéttel aztán Nagy Erika nyitotta meg az estet, aki köszöntötte a jelenlévőket (Aich Pétert, Bíró Szabolcsot, Bolemant Lászlót, Fellinger Károlyt, Hodossy Gyulát, Katona Nikolast, Kovács Balázst, Leczo Bencét, Morva Mátyást, Póda Erzsébetet, Ravasz Józsefet, Szarka Tamást, Tóth Lászlót, Zirig Árpádot, Z. Németh Istvánt...), majd hangsúlyozta, hogy a Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2004-től adja ki a felvidéki magyar írók antológiát. Az első két évben az induló sorozat még iker antológiaként jelent meg, tehát külön voltak a versek és a prózai alkotások. Az est műsorvezetője elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a szerkesztő hogyan fogadta a felkérést és milyen szempontok alapján válogatott.

Jólesett a felkérés, és egy kihívásnak fogtam föl. Igazából nem is nagyon vacilláltam, mondtam, hogy próbáljuk meg, és hát ez lett az eredménye, de ez itt a körünkben ülőknek, illetve a kötetben szereplőknek is köszönhető elsősorban. Nagyon remélem, hogy egy méltó kötettel sikerült ebbe a hagyományosan évente megjelenő sorozatba becsatlakozni”,

húzta alá Morva Mátyás, aki a válogatás mikéntjével kapcsolatban megjegyezte, hogy első körben megnézte, s beleolvasott a 2020 után megjelent antológiákba, majd a korábbiak közül is átlapozott párat, így volt egy kiindulópont, ami alapján elindult.

Morva Mátyás és Tóth László

Fotó: Lacza Gergely

Nyilvánvalóan azt is figyelembe kellett venni, hogy a 2023-as év során ki az, aki publikált, ki az, aki többet, ki az, aki kevesebbet, és ki az, akit esetleg meg se találtunk. Egy Excel-táblázatban vezettem a dolgokat, és a végén kikristályosodott, hogy ki lesz az a harminc szerző, aki szerepelni fog a könyvben, akiknek nyilván a műveikkel is jobban megismerkedtem.”

Terjedelmileg pont belefért a megszabott keretbe, bár voltak a tarsolyában további művek is, nyilatkozta a szerkesztő, aki az egész Kárpát-medencét átölelő magyar nyelvű irodalmi lapokból is csemegézett.

Az antológia könyvbemutatója

Fotó: Lacza Gergely

Mielőtt még a szerzőket megszólítottam volna, végignéztem minden folyóiratot, amit csak elértem. Megkerestem a felvidéki vonatkozású szerzőket, és akkor szépen kialakult bennem egy lenyomat. Ritkán fordult elő, hogy amit én javasoltam, vagy kértem, a szerző vagy a folyóirat nem hagyta volna jóvá. Szempont volt az is, hogy a szerzők zöme az Opusból vagy a felvidéki Előretolt Helyőrségből legyen, de szempont volt az is, hogy a megjelent műveik alapján más irodalmi lapok, például az Irodalmi Szemle szerzői közül is szólítsak meg embereket. Volt olyan, aki visszautasította, de itt is főleg pozitív példákkal találkoztam. Annak külön örülök, hogy talán olyanok is bekerültek, akik eddig még nem szerepeltek az antológiákban, vagy már régen nem publikáltak”,

- ecsetelte Morva, s kiemelte, hogy a kötetben nagyon sok műfaj szerepel, például útirajz is van benne.

fellinger-karoly-z.-nemeth-istvan-es-zirig-arpad

Fellinger Károly, Z. Németh István és Zirig Árpád

Fotó: Lacza Gergely

Bizonyos értelemben ez az első könyvünk, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának első antológiája. Miért mondom ezt, amikor Erika teljesen mást mondott? Egyrészt azért, mert új borítóval jelentkezett az antológia. Az eddigi megszokott formától eltértünk, sokat gondolkodtuk rajta, hogy kellene valamit változtatni. Végül is kaptunk javaslatokat, mindenfélét, és aztán úgy döntöttünk, hogy erre a formára változtassunk. Szerintem jó döntés volt, hiszen mindig érdemes valami újat kitalálni, és úgy látszik, hogy most jött el az ideje. Olyan értelemben is az első könyv ez, hogy először kértünk fel egy fiatal tehetségünket arra, hogy válogassa ő a műveket”,

- szögezte le Hodossy Gyula, aki szerint

annak idején magyarországi minta alapján indították el a sorozatot, melynek célja az volt, hogy az egész Kárpát-medencében éves lebontásban kínáljanak egy átfogó, de tömör válogatást a szlovákiai magyar irodalomból, ezzel is népszerűsítve azt.

Hodossy Gyula

Fotó: Lacza Gergely

Ezért is volt ez a köntösváltás, mert reméljük, hogy ez is hozzásegít ahhoz, hogy még többet beszéljenek rólunk, beszéljenek arról az irodalomról, ami itt születik. Ennek a programnak a velejárója és hozadéka az, hogy a Szlovákiai Magyar Írók Társaság tavaly úgy döntött, október 28-át a felvidéki magyar irodalom napjává nyilvánítja”,

- mondta a SZMÍT elnöke, aki azt reméli, ahogyan a Magyar költészet napját is mindenhol megünneplik, úgy Felvidék-szerte megünneplik majd a Felvidéki magyar irodalom napját is.

Az antológia könyvbemutatója

Fotó: Lacza Gergely

Október 28-a Dobos László születésnapja és azért kötötték a személyéhez ezt a napot, mert ő volt az, aki a Csehszlovák Írószövetségen belül, annak idején kezdeményezte a magyar szekció megalakítását, továbbá ő volt az, aki az első titkára volt ennek a magyar szekciónak, majd később igazgatója a Madách Könyvkiadónak, amely egyedüli kiadóként megjelentethette a szlovákiai magyar szerzők könyveit”,

- nyomatékosította Hodossy, aki elmondta azt is, hogy ezzel párhuzamosan megalapították a Dobos László-életműdíjat, a SZMÍT irodalmi csúcsdíját, amelyet azok kaphatják meg, akiket eddig már jelöltek valamilyen SZMÍT-díjra. Ezt a díjat Dobos László születésnapján és születési helyén, Királyhelmecen adnák át ünnepélyes keretek között, s az írótársaság elnöke örömét fejezte ki, hogy a szlovákiai magyar kulturális élet Nyugat-Szlovákia felé hajló „kormányrúdját” ezzel is megpróbálják egy kicsit kelet felé is kormányozni.