Szerzői esteket tart a Mátyusföldön az Artisjus-díjas Száz Pál
A Mátyusföldön tart szerzői esteket az Artisjus Irodalmi Díjas Száz Pál. A Fűje sarjad mezőknek című könyv írójával a galántai közönség találkozhatott először a Mátyusföldön, március 9-én Száz Pál szülőfalujában, Pereden tart majd író-olvasó találkozót.
A napokban Artisjus Irodalmi Díjjal kitüntetett Száz Pál író, szerkesztő, egyetemi tanár a Pázmány Péter Alapítvány székházában találkozott a közönséggel Galántán. A szerzői est szervezője a Galántai Közéleti Klub megbízásából az íróval Gaál Jóska szabadúszó kultúrember, a találkozó ötletgazdája beszélgetett.
A közönséget Pék László, Nagyszombat megyei képviselő, tehetséggondozással foglalkozó szakember köszöntötte, és elmondta, egy hazai származású fiatalember segítségével szeretnék közelebb hozni a mai felvidéki magyar irodalmat a befogadókhoz.
Száz Pál a beszélgetőest nyitányaként „A birsalma titka” című részletet olvasta fel, ízes nyelvjárási elemekkel tarkítva a Fűje sarjad mezőknek könyvéből. A mátyusföldi közönség szerint a fonetikusan lejegyzett, nyelvjárásban íródott történetek átszövik az egész régiót, és habár egy fiktív helyen, Maradon zajlanak a lassan felvonultatott történések, ez az irodalmi tér a régió bármelyik községére ráreflektálhat.
Száz Pál hozzátette, ez a jelenség természetes, hiszen a könyvben, a gyógynövények nyelvén leírt történetek gyakoriak voltak a huszadik században, ezek a gyógyító történetek a kisember különböző traumáit vetik fel magas szintű irodalmi produktum formájában.
Száz Pál phytolegendáriuma a felvidéki magyar irodalomban unikumnak számít, emberi sorsokról és gyógynövényekről szól sajátos nyelven. A szerző hozzátette, a peredi nyelvjárás az ő anyanyelve, a könyv különlegessége, hogy ez megjelenik a szöveglejegyzés szintjén is, ezzel egyáltalán nem könnyíti meg az olvasó dolgát.
„A fonetikus irat nehezebbé teszi az olvasatot. A rövid, telített szövegek lassabb folyásúak, töprengésre, lassulásra késztetik az olvasót is, miközben a nyelvjárás meghatároz egy bizonyos társadalmi, történelmi hátteret”- tette hozzá Száz Pál, aki szerint egy szerző életébe az hoz igazi izgalmat, ha minden könyvével, szövegével újraírhatja önmagát.
A szerzői esten Gaál Jóska bemutatta Száz Pál további köteteit is, és hosszan beszélgettek az író külföldi tartózkodásairól és élményeiről. A közönséggel való eszmecsere során szó esett a felvidéki magyar irodalom helyzetéről.
Száz Pál szerint nem állunk rosszul, de a felvidéki magyar irodalomban is, ugyanúgy, ahogy más irodalmakra jellemzően, vannak dilettáns, középszerű és jó szerzők is. Az Artisjus-díjas szerző szerint szűkebb réteget érint meg a sajátos nyelvek művelése a hazai irodalomban, valamint szerinte hiányzik a kiadványok utógondozása, menedzselése a kiadók részéről.
Száz Pál elmondta portálunknak, szerzőként nincs külön kitűzött célközönsége, a műveit azoknak szánja, akik be tudják és be akarják fogadni őket. Az olvasó azonban írás közben is jelen van a szerző gondolataiban.
„Én a művészetet, az alkotói folyamatot játékként élem meg” – nyilvánította ki Száz Pál, aki jelenleg a prózaírásban érzi igazán otthon magát, de nem zárja ki azt sem, hogy foglalkozik majd még poétikával is. Az Artisjus Irodalmi Díjjal kapcsolatban hozzátette, ez egy fontos visszajelzés a szakmától, olyan emberektől, akik szavának súlya van.
„Az ilyen elismerések visszaadják az embernek a bizalmat, hogy nem hal el minden szó a pusztában” – árulta el Száz Pál.
Az olvasók és az irodalom iránt fogékony érdeklődők március 9-én, Pereden találkozhatnak majd Száz Pállal, akivel délután öt órától a helyi kultúrházban beszélget Rácz Vince újságíró.
