Rejtekhely az állatkertben
Diane Ackerman amerikai író Menedék című regénye a második világháború idején Varsóban és környékén, de leginkább a Varsói Állatkertben játszódik.
![menedék](https://ma7media.storage.googleapis.com/sites/default/files/styles/freeform_large_9_2x/s3/2025-02/menedek_20250202_232157.jpg?h=75c9f74a&itok=bNe8ZXjG)
Az állatkert igazgatója Jan Źabiński a nemzetközileg is elismert zoológuskutató, aki szívvel-lélekkel végzi munkáját, mindent megtesz a zookert felvirágoztatásáért és szeretett állataiért. De nála is odaadóbb állatbarát a felesége, Antonina, aki végzettsége szerint grafikus, és nincs állatgondozói képesítése, mégis mindenkinél jobban ért az állatok nyelvén, azt is mondhatnánk, érti az állatok lelkét. Olyan intuitív hozzáállása van a kert lakóihoz, amilyennel nagyon kevesen büszkélkedhetnek. Nemcsak a szelídítés és az állatokkal való megbarátkozás terén jeleskedik, hanem a beteg, sérült állatok gyógyításában is.
Az idill csak 1939. szeptember 1-jéig tart, amikor Hitler megtámadja Lengyelországot. Az állatkert a Visztula folyó mentén húzódik, és a sok híd a német bombázók kiemelt célpontja. Ezért az állatkertet is bombatámadások érik, rengeteg állat elpusztul. Amelyeket lehet, kimenekítik, és más állatkertekbe juttatják. Egyáltalán nem egyszerű feladat, de megteszik, amit megtehetnek. Folytatódik a háború, a szövetségesek egyelőre nincsenek a lengyelek segítségére, és a Vörös Hadsereg is tétlenül nézi Lengyelország pusztulását.
A földalatti ellenállási mozgalom titkos „átszállóhelye” ez, innen aztán az emberek vidékre, más városokba, vagy külföldre menekülnek. Több mint háromszázan találnak menedéket Źabińskiéknál, barátok, ismerősök, de idegenek is, akik ellen hajtóvadászatot adtak ki a német megszállók. Van, aki csak néhány napig veszi igénybe az állatkertészek védelmét, de vannak, akik hónapokra itt ragadnak. Nem kis kockázatot vállal a házaspár, teljes tudatában az állandóan fenyegető lebukásnak. Szinte hihetetlen, hogy az állatkert területén is állomásozó német katonák nem fedezték fel, mi folyik közvetlen szomszédságukban. Ezen felül Jan aktív részese a földalatti mozgalomnak, és a varsói felkelés idején társaival együtt harcol a nácik ellen.
Antonina a fiával és az akkor négyhetes Teresa kislányával vidékre menekül. Naplófeljegyzéseiből ízelítőt kapunk az állandó félelemből és a nyomorgásból. Egy helyütt felteszi a kérdést: hogy lehet az, hogy „…az állatok néha mindössze néhány hónap alatt képesek elfojtani magukban a ragadozót, míg az emberek több évszázados csiszolódásuk dacára máról holnapra bármely vadállatnál kegyetlenebbé tudnak válni”? A választ nem találja.
A regény valójában Antonina Źabińska életét tárja elénk, s általa képet kapunk családjáról, barátaikról, az állatkert életéről, a második világháború lengyelországi történéseiről, a zsidóüldözésről, a földalatti mozgalom tevékenységéről, az általában jellemző lengyel segítségnyújtásról, de az olykor megjelenő árulásról is. Megismerhetjük a házaspár háború utáni tevékenységét is. Jan több mint ötven szakkönyv szerzője, Antonina pedig állatokról szóló mesekönyveket adott ki.
Diane Ackerman: Menedék, Gabo Kiadó, 2017