Borzalmas ponyva, családtörténeti vonatkozásokkal
Kollégáimmal ezeken a hasábokon azért osztunk meg pár soros kulturális szösszeneteket könyvekről, filmekről, zenéről, hogy a kedves olvasónak a most egyre aktuálisabb hosszú téli estékre olvasni-, nézni- és hallgatnivalót ajánljunk.
Jean Rameau: Nina kisasszony című könyvét senkinek nem ajánlom olvasásra, a legborzalmasabb, csöpögős, szirupos ponyva, amit valaha is olvastam. A Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, az Egyetemes Regénytár sorozatban. Igazából csak az első kötetet birtoklom, és nem is érdekel, mi állhat a második kötetben.
A világégést, jogfosztottságot, káeurópai kataklizmáinkat túlélt, egészvászon kötésű, még mindig elfogadható állapotban levő kötetet nagyszüleim házának padlásán találtam.
A dédanyámé volt, aki az első fejezet fölé oda is kanyarította: „Marusinec Jánosné Bátorkeszi 512”. Nem ismertem őt. Fénykép nem őrzi arcát, vizuális emlékeimben ehhez a névhez csak egy sírkövet tudok hozzárendelni. Meg ezt az egy kézzel írt sort abban a könyvben, amelyet mindketten a kezünkben tartottunk.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/45. számában.
