Őszi, téli falevelek - Meleg Máriával beszélgettünk
A kürti származású, ma már Kamocsán élő hitoktatónak, Meleg Máriának több könyve is megjelent, emellett publikál a Remény katolikus hetilapban, és verseket is ír.
Hogyan kezdődött a munkássága?
Pár évvel a Remény katolikus hetilap indulása után tudósításokat kezdtem írni az újságba. A lap szerkesztői mindenben segítettek, nekik köszönhetően egy Kárpát-medencei médiatanfolyamon is részt vehettem, ahol az ország legismertebb médiaszakértőitől tanulhattam a közösségi újságírás mesterfogásait. Meg kell jegyeznem, hogy már alapiskolás koromban is jól tudtam fogalmazni. Sohasem felejtem el Seifert Julianna tanító nénit, aki egy iskolai ünnep alkalmával kiállította a fogalmazásfüzetemet. Danczi Lajos atya buzdításai is nagy hatással voltak rám. Diplomamunkámat a győri Brenner János Hittudományi Főiskolán Danczi József Villebald pap tanár, tudós, író, kutató életéről és munkásságáról írtam.
A pannonhalmi szerzetesről készült munkám 2005-ben megjelent a magyarországi Bencés Diákszövetség Almanachjában. 2009-ben további kutatásokat végeztem Pannonhalmán.
Jáki Sándor Teodóz atya volt a segítségemre, akinek Villebald atya az osztályfőnöke volt. Kutatómunkám egy része a Kürt egének tündöklő csillaga című emlékkönyvben jelent meg a Fórum Intézet kiadásában, a nyelvész szerzetes pap születésének 100. évfordulója alkalmából.
Ha jól tudom, első önálló könyvében kézíráselemzéseinek a tapasztalatait foglalta össze.
A kilencvenes évek elején kezdtem el kézíráselemzéssel foglalkozni csak úgy, kedvtelésből. Amikor hitoktatóként az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskolában tanítottam, pedagógustársaim számára tanfolyamot tartottam. Az előadásaimat nagy érdeklődés övezte, és több magyar iskolába is meghívást kaptam. Ennek alapján született meg az ötlet, hogy a tanfolyam anyagát könyv formájában is ki lehetne adni. Tapasztalataimat Az élethez vezető ösvény című könyvemben foglaltam össze, amely 2013-ban jelent meg. Pedagógusként természetesen főleg gyermekírások és rajzok elemzésével foglalkoztam, rámutatva, hogyan lehet ezeket eredményesen alkalmazni az iskolai oktató-nevelő munkában. Megszámlálhatatlan a kézírások száma, amelyeket elemeztem, segítve az érdeklődőknek, hogy jobban megismerhessék önmagukat, jellemüket, hogy ha kell, javítani tudjanak a rossz szokásaikon. Sok kérdésre ad választ a grafológia. Több esetben kaptam köszönetet azért, hogy segítettem megoldani a gondokat-bajokat.
Villebald atya életét kutatva került kapcsolatba öccsével, Danczi Lajossal, aki szintén a papi hivatást választotta.
Nagy tisztelője voltam a kürti születésű Danczi Lajos atyának, akivel a testvérbátyja, Villebald atyáról írt értekezéseim kapcsán kerültem kapcsolatba. Elhatároztam, hogy az ő életét is feldolgozom születésének 90. évfordulója alkalmából. Ő minden működési helyén, Vágán, Zsélyen és Gímesen is megírta a község és a plébánia történetét, verseskötetei is ismertek. Legismertebb munkája a Cigléd – kegyhely címet viseli, amely a Kürt határában található kápolna történetét mutatja be. Számtalan búcsújáró szokást ír le Lajos atya, felkutatva a szebbnél szebb népi énekeket. 2015-ben került kiadásra a Téged Isten dicsérünk – Danczi Lajos Krisztus papja című kötet. Ezzel lezárult a Danczi család két pap fiának munkásságával foglalkozó tízéves kutatásom.
Harmadik könyve két család életéről szól, amely által Kürt község életébe és néprajzába nyerhetünk betekintést.
Tulajdonképpen a harmadik könyvet is Danczi Lajos inspirálta. Ő ugyanis feldolgozta Denek Mihály életét, aki egy évszázadot élt Kürt községben. Ő közös felmenőnk, Lajos atya ugyanis az én anyukámmal második unokatestvér volt. Én is faggattam a szüleimet, hogyan éltek Kürtön az egyszerű emberek.
Nagy érdeklődéssel hallgattam és hallgatom ma is, figyelem az idős emberek elbeszéléseit. Sokat lehet tőlük tanulni.
Füzettel a kezemben látogattam a rokonságot, a keresztszülőket, idősebb ismerősöket. Ezekből a feljegyzésekből csak igen sokára lett könyv, mert mindig halogattam, majd elkészül, ha lesz rá időm. Az alkalmas idő feljegyzéseim feldolgozására akkor jött el, amikor Kamocsára, ebbe a csendes kis faluba költöztünk. Nagyszüleim a kürti temetőben nyugszanak, sírjuk mindig tele van a temetőt körülölelő gesztenyefák levelével, ezért lett a könyv címe Gesztenyelevél – történetek egy falu és két család életéből. A terjedelmes család élete sok történettel szolgált, érintve a hétköznapi életet, a vallást, a népszokásokat, a zsidóságot és a községen átvonuló háborúkat. A kötet két részből áll. Az I. rész címe: Őszi falevél, amely Danczi Dudás nagyszüleim életébe nyújt betekintést. A II. rész: Téli falevél, Meleg nagyszüleim életéről szól. A történetírást azonban folytatom. A III. rész a szüleim életét foglalja magában, Tavaszi falevél címmel. A IV. rész pedig, ha a Jóisten is megengedi, a Nyári falevél címet fogja viselni, és az én életem történetét tartalmazza. Különlegessége a könyvnek, hogy verses prózában írtam. Nem is tudom, honnan jöttek a szavak, de valahogy a családunk történetének elbeszélésére alkalmasnak tűnt ez a forma. 2019-ben jelent meg magánkiadásban, csakúgy, mint az előző könyvek.
Mint említettük, verseket is ír.
Könyveimmel gyakran járok könyvbemutatókra. Ha elfogynak, mindig tudok utánrendelni. Verseimből is van a laptopomban már egy kötetre való. Néha felteszek a közösségi oldalra egy-egy aktuálisat, néhányat a Remény is közölt közülük. Egyszer talán kötetben is napvilágot látnak.
