Őszi chanson
„Ősz húrja zsong, / Jajong, busong / A tájon, / S ont monoton / Bút konokon / És fájón…”Ahogy az nálam már lenni szokott, megint beugrott pár verssor. Csak úgy a semmiből.
Hát persze, hogy újra meg újra elolvastam Paul Verlaine versét Tóth Árpád briliáns fordításában. Magamban azt gondolom, tán még jobb is, mint az eredeti.
Az őszi hangulatot ezer százalékra megteremti, noha egyelőre még szerencsénk van az időjárással. Mostanáig fürödtünk a késő nyárban, a búskomorság még nem igazán kopogtatott a belső ajtóinkon.
Még csak épp sárgállni kezdtek a levelek, de a minap már észrevettem, hogy a kinti csendben elkapott valami fura hangulat. És eszembe jutott Petőfi Szeptember végén, Ady Párisban járt az Ősz és Héja-nász az avaron című verse, sőt mi több, Berzsenyitől A közelítő tél is… Hiába, „Bokraink közt már az ősz barangol”…
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/39. számában.
