„Nekünk szülőhazánk...”
Csütörtökön Jókán, a helyi inkubátorházban mutatták be a Görföl Jenő szerkesztésében megjelent jókai olvasókönyv negyedik kötetét.
A helytörténeti kiadvány közzéteszi az oklevelekben szereplő történeti földrajzi neveket, s próbálja megmagyarázni a dűlőnevek eredetét, kitér Jóka helyneveire, foglalkozik a község házainak, telkeinek építészeti jellegzetességeivel, ezenkívül helyi személyiségek bemutatásával felidézi a településre jellemző foglalkozásokat (halászat, pásztorkodás). Részletesen bemutatja a jókai malmok történetét és felidézi a megmaradt malom felújítási munkálatait. Szó esik benne a jókai farsangról, Budai Vincéről, akinek szovjet hadifogságból küldött leveleit is tartalmazza a kiadvány, továbbá betekintést nyerhetünk a Jancsaris és Vlahi családok mindennapjaiba a háborúk alatti időszakban. A kötet képi anyaga ezúttal is gazdag, így megfelelően kiegészíti a leírt tartalmat. Az olvasókönyv negyedik részét hamarosan részletesen is bemutatjuk.
A könyvbemutatót szervező Csemadok Jókai Alapszervezete nevében Szabó Zoltán köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Neszméri Tündének, aki ezúttal is a kérdező-moderátor szerepét töltötte be.
Görföl Jenő először a dűlőnevek sajátosságairól beszélt, s hangsúlyozta, közülük többnek már nem sokan ismerik az eredetét, sőt, számtalan olyan dűlőnév is akad, amelynek nincs köze a településhez.
A kötet előszavában nem véletlenül írtam, hogy miért választottam a könyv címének a Radnóti Miklós híres versében szereplő két szót, többes számba helyezve. Meggyőződésem ugyanis, hogy minden jókai így érez, még ha nem tudja is ilyen pontosan, ilyen lényegre törően megfogalmazni érzéseit, amikor szülőfalujáról beszél”,
hangsúlyozta Görföl Jenő, s ezzel a gondolattal a jelenlévők többsége is egyet tudott érteni, hiszen a közönség soraiban nagyon sok olyan helyi és távolabbról érkezett érdeklődő foglalt helyet, aki a könyvben szereplő egyes személyek leszármazottjának mondhatja magát.
Bármiről is írok benne, a könyv arról szól, hogy ide jöttünk, itt vagyunk és itt szeretnénk maradni. Ez a lényege. A könyvnek van egy képmelléklete, ahol rengeteg egykori jókai ház, épület szerepel, és úgy gondoltam, hogy amelyiket nem tudjuk kihez kötni, utólag megtalálhatjuk a tulajdonosát. Vagy olyan személyeket is felismernek, akiket nem tudtam azonosítani. Lehet, hogy a mai este után elindul egy olyan folyamat, hogy hazamenve is fognak erről beszélni, és majd rájönnek, hogy például az önök szomszédjában, vagy a ti szomszédotokban is ez volt, meg az volt, meg itt is van ilyen ház, meg olyan ház, amiről még nem beszéltünk és érdekes lehet. A függelékben ahhoz hasonló anyagok kaptak helyet, amelyek a témájuknál fogva az előző kötetekben már szerepeltek, de addig nem készültek el, vagy nem is tudtunk róluk.”
Épp azért olvasókönyv ennek a sorozatnak a neve, mert nincs lezárt történet, tehát bármelyik témához vissza lehet nyúlni a jövőben egy következő kötetben, ami remélem, meg fog jelenni.
Tünde itt már beszélt arról, hogy ehhez támogató kellene. Én abban bízom, hogy alakuljon bárhogyan, Jókának mindig lesz olyan vezetése, amely nagyon fontosnak fogja tartani a múlt megismerését és az örökség továbbadását.”
Kiš Gabriel, Jóka – most már leköszönő – polgármestere kifejtette, hogy szerinte az olvasókönyv gondolata Görföl Jenő nagyszerű kezdeményezése volt
Megmondom őszintén, ebbe a könyvbe már most beleszerettem, mikor átlapoztam. Mert nekem ez áll a legközelebb a szívemhez. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy azt a forrás- és dokumentumanyagot, amit Görföl Jenő összeszedett, a község digitalizált formában is archiválja és az érdeklődők rendelkezésére bocsássa.”
