Mit olvas a felvidéki magyar olvasó?
Az olvasás időt igényel, miért jó hát olvasni? – tehetik fel sokan magukban a kérdést mai felgyorsult világunkban. Sok könyvkedvelő vallja, hogy aki szereti a könyveket, az sosincs egyedül, mindig ott van vele egy barát, aki mellett sosem érezheti magányosnak magát. Az olvasásnak ugyanakkor egy sokkal mélyebb és jelentőségteljesebb rendeltetése van, ami felvidéki magyar közösségünk esetében még inkább kulcsfontosságú üzenettel bír.
Az olvasás és ismeretszerzés segít elhelyezni magunkat a világban és társadalmunkban egyaránt, segít megtalálni és megismer gyökereinket, múltunkat, hogy kik vagyunk, és hova tartozunk a világban, mi a közösségben betöltött szerepünk. A minőséges könyvek olvasása által sokféle nézőpont és vélemény tárul elénk, amelyek formálják gondolkodásunkat, ezáltal pedig saját sorsunkat is más szemszögből látjuk. Aki nem olvas, és nem szélesíti látókörét ismeretszerzés által, az nagyon könnyen manipulálhatóvá válik, könnyen beszippantják a különböző ideológiák és izmusok örvényei.
Az olvasás mindemellett fejleszti empatikus képességünket, ugyanis minél több emberi történetet ismerünk meg, annál nagyobb megértéssel fordulunk a másik felé. Megfigyelhető, hogy azok a fiatalok és felnőttek, akik nem olvasnak, nagyon nehezen tudják kifejezni magukat anyanyelvükön.
Mivel az olvasás bővíti szókincsünket, fejleszti helyesírási és stilisztikai érzékünket, így egy természetes magabiztosságot kölcsönöz azáltal, hogy érezzük, értelmesen és gond nélkül ki tudjuk fejezni gondolatainkat, véleményünket (szóban vagy írásban) mások felé. Ráadásul a könyvek világában való elmélyülésünk élénkíti fantáziánkat és erősíti kreatív oldalunkat. Az olvasás tehát még mindig a műveltség egyik fontos pillére, szükséges ellenben hozzáfűzni: nem mindegy, mit olvasunk.
Hodossy Gyula, a Lilum Aurum igazgatója lapunknak elmondta, a felvidéki magyar olvasó közösségben jelenleg nagy probléma a könyvterjesztés. A szépirodalmi, ismeretterjesztő, tudományos és klasszikus műveket kiszorították a bestsellerek, a különböző ezoterikus témákat feldolgozó írások és romantikus regények. Erre a hullámra már a könyvtárak is ráálltak. Habár a Felvidéken még mindig jelen van az igazi minőségi irodalom, az olvasók nehezen tudnak hozzájutni az ilyen jellegű könyvekhez, így csak alkalomadtán olvassák őket. Általános tájékoztatás híján egy átlag olvasó számára szinte lehetetlen hozzájutni információkhoz azzal kapcsolatban, milyen felvidéki magyar művek jelentek meg az utóbbi időben. Kizárólag az egyes írótalálkozók részvevői jól informáltak, a többiekhez (a körön kívüliekhez) sajnos nem jutnak el ezek a hírek és újdonságok.
Manapság egy író esetében különösen fontos, hogy tudja magát „futtatni”, ez viszont alkati kérdés, és aki erre képtelen, az nem fogja tudni műveit népszerűsíteni sem eladni – hangsúlyozta Hodossy.
A Szlovákiai Magyar Írók Társaságát népszerűsítő szimpóziumok, találkozók, klubok és régi csatornák jól működnek, azonban nincsenek kiépítve hálózatok, kapcsolatok a könyvtárakkal, egyfajta közös gondolkodás. Hiányoznak azok a folyóiratok és újságok, amelyek az irodalom népszerűsítésére szolgálnának. Ezért a minőséges felvidéki irodalmi művek csak nehezen tudnak eljutni az olvasóhoz – nem azért mert nincsenek, vagy rosszak lennének, esetleg nem érdekli a zsáner az olvasókat – egyszerűen a kapcsolat hiánya miatt, véli a Lilium Aurum igazgatója. Jelenleg körülbelül 100-150 rendszeresen publikáló szerzőnk van, róluk és a többi felvidéki magyar szerző műveivel kapcsolatban a Bibliotheca Hungarica, illetve a Lilium Aurum honlapján kaphatnak bővebb tájékoztatást az érdeklődők.
Győri Attilától, a Családi Könyvklub igazgatójától megtudtuk, a Felvidéken az idei év egyértelmű két sikerkönyvei voltak Szomolai Tibor „A klán”, és Durica Katarina „A rendes lányok csendben sírnak” című publikációk. A maffia-téma tehát teljes egészében felrobbantotta a felvidéki magyar könyvpiacot, egyrészt mivel a történetek környékünkhöz kötődnek, másrészt, mert a szlovákiai politikai helyzet kaotikus állapotáról tesznek tanúbizonyságot. Mindkét mű kiugróan magas olvasottságot ért el, és a 400 ezres felvidéki magyar közösségben sikeres bestsellernek tekinthető – tájékoztatott a könyváruház igazgatója.
Győri Attila elmondta, könyváruházukban sokféle publikáció iránt van igény, a leginkább női olvasók körében elterjedt Daniel Steel romantikus regényeitől kezdve egészen a „csúcsragadozó”, Leslie L. Lawrencig (eredeti nevén Lőrincz L. László, jelenleg Magyarország legsikeresebb írója könyveinek eladott példányszámát tekintve).
Egykor nagyon erős volt az önképzés, önmegismerés, személyiségfejlődés témakörét megcélzó publikációk eladási száma, mára ez visszahanyatlott, ellenben továbbra is nagy az érdeklődés a különböző ismeretterjesztő könyvek iránt, megkétszereződött a nyelvtanulást, tudományos- és történelmi ismeretek kiterjesztését szolgáló könyvek iránti érdeklődés, különösen a magyar történelmet feldolgozó írások kerültek előtérbe az olvasók körében – tájékoztatott a Családi Könyvklub igazgatója.
Az említett zsánereken kívül szinte kimeríthetetlen a hobbi-, illetve a kreatív hobbi kategóriába tartozó könyvek iránti érdeklődése az olvasóknak. Nagy előszeretettel vásárolnak horgászattal, vadászattal, keresztrejtvény-fejtéssel kapcsolatos publikációkat, a nők körében pedig legújabb feljövő csillagnak számít a horgolás mint kreatív hobbi, és az ehhez kapcsolódó könyvek vásárlása, mivel a kreativitás iránti hajlam egyébként is erős jellemzője a magyar nemzetnek – véli Győri.
A családok szeme fénye a gyermek, így ebből kifolyólag a mai szülők nagy figyelmet fordítanak gyermekeik művelődésére. Ez nem csak abban figyelhető meg, hogy előszeretettel vásárolnak nekik különböző gyermek- és mesekönyveket, de jó hír, hogy már a legkisebbeket is megismertetik a könyvek csodálatos világával különböző leporellók és pancsólókönyvek formájában, amelyek vidám színes lapjait a babák lapozgathatják fürdőzés közben – mondta el Győri Attila, egyben hozzátette, nagyon fontos, hogy gyermekeinket már kiskoruktól az olvasás és könyvek szeretete felé vezessük.
Török Ágota, a komáromi Madách-könyvesbolt tulajdonosa alátámasztotta, üzletükben is az idei év sikerkönyvei közé tartoznak a fent említett maffia-témát feldolgozó regények. Az olvasók az utóbbi időben előszeretettel vásárolnak történelmi regényeket (pl. Bán Mór Hunyadi-sorozata, vagy Mács József művei). Ugyancsak sikert könyvelhetett el Simon Attila „Csak álltunk és sírtunk” című könyve, amely az első bécsi döntés 80-évfordulója alkalmából jelent meg. Nagy példányszámban keltek el Fábián Janka szépirodalmi kötetei is.
Ami viszont nagyon erősen hanyatlóban van a felvidéki magyar olvasók körében az a verseskötetek iránti igény, a mai olvasó még a klasszikus szerzők iránt sem érdeklődik. Török Ágota elmondása szerint ebben a szférában nagy változásoknak lehetünk tanúi, és össze se lehet hasonlítani a 15-20 évvel ezelőtti helyzettel, amikor az emberek szerették és igényelték a verseket.
Kivétel ez alól Laboda Róbert, akinek slam poetry köteteit nagyon kedvelik az olvasók, ami talán annak is köszönhető, hogy Laboda sok író-olvasó találkozón vesz részt, így megismerteti munkájával az embereket – véli a Madách-könyvesbolt tulajdonosa.
