Mindenáron élni, túlélni!
Viktor E. Frankl neurológus- és pszichiáterprofesszor, valamint író és kutató négy koncentrációs tábort járt meg 1942 és 45 között. Ezek közül talán az auschwitzi megsemmisítő tábor volt a legborzalmasabb. Elvesztette édesanyját, édesapját, fivérét és várandós feleségét. A táborok gyötrelmeit túlélve saját veszteségeiből és fogolytársai kínszenvedéséből kiindulva hozta létre terápiás módszerét, a logoterápiát. Ennek lényege, hogy a legszörnyűbb körülményeket is képesek lehetünk túlélni, ha megtaláljuk a szenvedés értelmét. Továbbgondolva elméletét: mindenképpen értelmet kell találni az életben a legrosszabb viszonyok ellenére is. Célokat kell kitűznünk magunk elé, és ezek elérésére kell törekednünk. Sorsunkat nem kerülhetjük el, de magunk dönthetünk arról, hogyan viszonyulunk hozzá, és főleg megtaláljuk-e annak értelmét.
Frankl professzor a náci haláltáborokban megtapasztalt mindennapokról számol be a Mégis mondj igent az életre! (Logoterápia dióhéjban) című memoárjában. Már a címen is elcsodálkozhatunk. Egy ember, aki a legkegyetlenebb fogságban élt le három évet, aki a húgán kívül elvesztette szeretteit, minden vagyonát, akit megaláztak és félelemben, rettegésben tartottak, aki az éhhalál, fagyhalál és az állandóan esedékes kivégzés ellenére is értelmet talált nyomorúságos létében, azt mondja, hogy mégis igent kell mondani az életre.
Megrázó ez az emlékirat, egyben felemelő is. Mert rá kell döbbennünk, hogy a koncentrációs táborokban sínylődő emberek sorsa és sok-sok ma élő ember sorsa bizonyos értelemben párhuzamot mutat. A táborok lakóinak gyötrelmes külső és belső küzdelmei visszaköszönnek napjaink kudarcaiban, a nehéz életsorsokban. Rengeteg sorscsapást és megpróbáltatást tapasztal meg az ember. Lehet, olykor felnagyítja ezeket. De a lényeg mindenkor az, hogy a kínkeservek közepette is megtalálja azt, amiért érdemes túllépni rajtuk, amiből okulni, még fejlődni is lehet, amiért érdemes túltenni magát a testi-lelki veszteségeken, amiért érdemes élni.
Viktor E. Frankl könyvének köszönhetően sok mindent átértékelhetünk magunkban és környezetünkben. Sőt kimondottan arra késztet, hogy számba vegyük gondolatainkat, célkitűzéseinket, emberi kapcsolatainkat, döntéseinket. Hiába is tiltakozunk, rá kell jönnünk és megértenünk, hogy az általunk megélt traumáknak és csapásoknak nemcsak az a következménye, hogy ledöngölnek, hanem az is, hogy tanuljunk belőlük, s hogy meghozhatunk egy fontos döntést arról, hogyan viszonyuljunk hozzájuk.
A két részre osztott könyv második, rövidebb része a logoterápia működésének bemutatása, illetve megértetése a nagyközönséggel. „A logoterápia célja az, hogy segítse a pácienst abban, hogy értelmet találjon az életében” – jelenti ki a professzor.
Majd elmagyarázza, hogy az élet értelme mindenkinél más és más, sőt napról napra, óráról órára változhat.
Ezért nem is beszélhetünk általánosságban az élet értelméről, hanem specifikus momentumokról, amelyek az adott pillanatban lehetnek érvényesek. Minden embernek más a hivatása, mások az elképzelései, vágyai, ezért mindenkinek magának kell beteljesítenie céljait. Frankl professzor szavai szerint magunknak kell rádöbbennünk, hogy „…mindenkit maga az élet von kérdőre, az erre adandó felelet pedig nem lehet más, mint az életünkért való felelősség. A logoterápia tehát a felelősségvállalásban látja az emberi létezés legtisztább megmutatkozását.”
Vikror E. Frankl a legembertelenebb körülmények ellenére is kitartott. Hitt benne, hogy szellemét senki sem törheti meg. Szabadulása után gazdag életutat járt be. Professzori tevékenysége (nemzetközi szinten is) mellett 32 könyvet adott ki. Kilencvenkét évesen, 1997-ben hunyt el Bécsben. Fent tárgyalt könyvét több mint harminc nyelvre lefordították, egyes nyelveken több kiadást ért meg.
Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! Logoterápia dióhéjban, Európa Könyvkiadó, Budapest 2023
