Márai Sándorra emlékeztek Kassán
Emlékünnepség keretében emlékeztek meg Márai Sándor születésének 118. évfordulójáról Kassán, ahol újranyitották az író szülőházában berendezett, felújított Márai Sándor Emlékszobát, amely új tárlattal várja a látogatókat.
A Nemzeti Kisebbségek Klubja és a Márai Sándor Emlékszoba, a Csemadok Kassai Városi Választmánya, Kassa város nemzeti kisebbségi bizottsága, a Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola, valamint a Kassai Polgári Klub által szervezett emlékünnepségen részt vett mások mellett Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja, Jáky Judit, Márai Sándor unokaöccsének lánya, Köteles László, a Csemadok országos alelnöke, Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára, illetve több kassai városrész polgármestere, valamint számos egyházi, társadalmi és kulturális szervezet képviselője.
Haraszti Attila, Magyarország kassai főkonzulja emlékeztetett, április 11-én a magyar költészet napját ünnepeljük, számos rendezvénnyel tisztelegve nagy költőink előtt. „Bár a költészet napja hivatalosan József Attila születésének dátumához kötődik, de ez a nap éppúgy a nála öt évvel korábban világra jött Márai Sándoré is, aki írói munkássága mellett költői alkotásaival is a legmagasabb szintet képviselte a magyar és a világirodalomban” – hangsúlyozta.
Mint rámutatott, Márai Sándor élete első szakaszát élte le Kassán, de ez volt számára a legfontosabb hely, ahová gondolatban tartozott, ahová kötődött egész élete folyamán, pedig igazi világpolgár volt, a szó klasszikus értelmében.
Olyan kassai író és költő, aki papírra vetett alkotásaival máig ható életművével a világirodalomban rangot szerzett ennek a városnak” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette, sokan őmiatta, az ő műveit olvasva kapnak kedvet ahhoz, hogy akár a világ távoli országaiból is felkeressék ezt a várost.
„Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy Márai a legismertebb kassai a világban. Nekünk, a város mai lakóinak az a felelősségünk, a közös feladatunk, hogy az ő nevét, műveit, jelentőségét a mai kassai polgárokkal is mindjobban megismertessük, és hogy mindazok számára, akik messze földről idelátogatnak, olyan módon, olyan körülményeket biztosítva és olyan tartalommal mutassuk be Márai gazdag szellemi örökségét, ami mindenki megelégedésére szolgál és ami csak fokozza a Márai Sándor iránt világszerte megnyilvánuló érdeklődést” – mondta Haraszti Attila.
Köteles László, a Csemadok alelnöke úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy Márai élete nagy részét az általa hőn szeretett városon kívül töltötte, álmaiban, emlékezetében vissza-visszatért szülővárosába, közben írásaiban megteremtette a magyar irodalom – és egyben a világirodalom – legszebb gyöngyszemeit.
Az ünnepség a koszorúzást követően az író családjának egykor otthonául szolgáló épületben egy új kiállítás megnyitásával folytatódott. A Márai Sándor életét bemutató fotókiállítás a Nemzeti Kisebbségek Klubja jóvoltából az épület földszintjén kapott helyet. A tárlat megnyitóján elhangzott, a Csemadok Kassai Városi Választmánya megvásárolta a ház emeleti részét, két szobát, ahol a tervek szerint az év végén a jelenleginél nagyobb szabású, állandó Márai-tárlat nyílik majd.
Jáky Judit, az író unokaöccsének lánya hangsúlyozta, a fotókiállítás egy újabb bizonyítéka annak, hogy a kassai polgárok – különböző népeket, nemzetiségeket képviselve –, ahogy a múltban, úgy ma is fontosnak tartják Márai Sándor szellemiségének, a Grosschmid család emlékének megőrzését.
Jáky Judit elmondta, édesapja, Dr. Jáky János az író halála után elsőként kezdeményezte műveinek újrakiadását, valamint azt, hogy szülővárosában emlékhely létesülhessen. Az első emlékszoba 1998 májusában nyílt meg a Mészáros utca 35. szám alatt, az egykori Grosschmid-házban, ahol család és a helyi polgárok által rendelkezésre bocsátott tárgyakat tekinthették meg az érdeklődők. Jáky Judit hozzátette, otthonról elhozták a kassai dómot ábrázoló festményt, ami az átalakítás kezdetéig ki volt állítva az emlékszobában. A felújítás idejére édesanyjával több tárgyat hazavittek, ezek – köztük az író földgömbje, amely az őt dolgozószobájában ábrázoló fotón is szerepel – most visszakerültek. Az említett festményt a későbbiekben helyezik majd el az emlékszobában.
Jelenleg forráshiány miatt nem tudják állandó jelleggel nyitva tartani a kiállítást, amely így szerdán, pénteken és szombaton 11.00 és 15.00 óra között látogatható, de előzetes egyeztetés után csoportok egyéb időpontban is megtekinthetik a tárlatot.
A kiállítás anyagát az épület boltívei alapján osztották fel. Az első boltív alatt a Grosschmid családdal ismerkedhet meg a látogató, a második boltív Márai iskolai éveit mutatja be, a harmadik pedig felesége, Matzner Ilona (Lola) fiatalkorát ismerteti. A következő boltív alatt már közös életük elevenedik meg, de láthatók itt Márai első kötetei is, valamint az író útlevele is, amellyel végleg elhagyta Magyarországot. Az utolsó boltív az emigráció éveit mutatja be, illetve Márai öregkorát, látható naplójának utolsó mondata, végrendelete, valamint felesége időskori képe is. A kiállítás egyik legbecsesebb darabja egy eredeti tárgy, az író földgömbje, amely mindig helyet kapott Márai dolgozószobájában, csakúgy, mint egy Kassát ábrázoló nyomat, melynek másolata tekinthető meg a tárlaton.
