Magyar emlékek nyomában - Teleki Blanka – Párizs
2006-ban, születésének kétszázadik évfordulóján Teleki Blanka grófnő és testvére, Emma egykori párizsi lakhelyén, a rue Vaugirard 37-es számú házán emléktáblát helyezett el a Párizsi Magyar Intézet. A táblát Erdős André akkori magyar nagykövet és a Teleki család leszármazottja, Judit Teleki de Gérando avatta fel.
A Teleki család a XVI. századtól kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben, s a befolyásos erdélyi protestáns Teleki grófok a XVII. századtól vettek részt az ország kormányzásában. A festő és író Teleki Blanka (1806-1862), az európai nőnevelés előfutára 1846-ban magyar tanítási nyelvű leánynevelő intézetet nyitott Pesten, a mai Szabadság téren.
Ez az iskola számít az első olyan magyarországi leányiskolának, ahol szakszerű oktatás folyt. 1848 végén kénytelen volt az intézetet bezárni, a szabadságharc bukása után pedig részt vett a forradalmárok rejtegetésében. Miután a rendőrség kezére jutott Teleki Blanka levelezése, 1851-ben Bécsben elfogták, és Pestre szállították. A haditörvényszék tízévi várfogságra ítélte; sok magyar sorstársához hasonlóan Brünnben, Olmützben és végül Kufsteinben raboskodott, Szabadulása után öt évig élt húgánál a francia fővárosban, s a párizsi Montparnasse temetőben helyezték örök nyugalomra.