2020. április 14., 21:02

Ma lenne 70 éves Esterházy Péter

1950. április 14-én született a posztmodern magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja, Esterházy Péter. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének kezdeményezésére ezt a napot a Magyar Próza Napjaként is ünnepeljük. Ma lenne 70 éves a négy évvel ezelőtt elhunyt szerző.

Fotó: wikimedia.org

Esterházy Péter Budapesten született grófi család sarjaként. 1968-ban a helyi Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd matematikusként végzett az ELTE-n. A hetvenes években indult írónemzedék egyik jelentős tagja volt. 1978-tól aztán szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett.

Műveire a posztmodern próza sajátossága jellemző, vagyis számos idézet- és utalástechnikát, metanyelvi kiszólásokat és önreferencialitást találhatunk alkotásaiban. Két első kötete, a Fancsikó és Pinta (1976) és a Pápai vizeken ne kalózkodj (1977) című elbeszélésfüzérek, amelyekben felhasználta a magyar irodalom anekdotikus hagyományait az újszerű nyelvezet mellett.

A ’80-as évek elejétől minden évben jelentek meg kisregényei – Függő, Kis Magyar Pornográfia (a teljesség igénye nélkül) –, amelyek aztán a Bevezetés a szépirodalomba címmel egy könyvvé álltak össze.

A Termelési-regény (kisregény – 1979) című műve emelte őt a magyar irodalom élvonalába. Emellett nagy feltűnést keltett a Tizenhét hattyúk (1987) című fiktív önvallomása, amelyet Csokonai Liliként jelentetett meg. A történet főhőse Weöres Sándor Psychéjének mai utódja, akinek történetét stilizált XVII. századi nyelven mondja el.

Nagy sikernek örvendett a Harmonia caelestic (2000) című fikciós családi krónikája, amelybe az európai történelem igaz és hamis állításairól szóló történetek kaptak helyet. A figurák ismétlődő szövegelemekből, beszédmódokból alakulnak meg, majd a Javított kiadásban (2002) úgy íródik bele az Esterházy-szövegbe édesapja ügynöki jelentése, mint egy jól működő vírus a számítógép programjába. Megjelenik a műben a fikció a fikcióban és valóság a fikcióban fordulat.

A regények és elbeszélések mellett számos drámát, esszét és nem utolsó sorban publicisztikai szöveget is írt. 2016-ban írta meg legutolsó művét a Hasnyálmirigynaplót, amely súlyos betegségéről szólt. 2016. július 14-én hunyt el.

Írói tevékenysége igazán sokrétű, műveit több nyelvre is lefordították. Rengeteg fontosabb díj és elismerés birtokosa volt: Márai Sándor-díj, Kossuth-díj, AEGON Művészeti Díj és még sok más. Ez az idézet tőle származik: ,,Írónak lenni nem csupán tevékenység, hanem egy életmód is. Szigorú életmód, súlyos következményekkel.“

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.