2022. március 27., 13:46

Lidércek, ördöngösök – katalógusban

A budapesti Kairosz Könyvkiadónál 2021-ben jelent meg Magyar Zoltán tollából az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. A míves kivitelű keménytáblás sorozat első kötetének a címe A természetfeletti világ, a másodiknak A természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek, a harmadiknak pedig az Egyéb mondák és bibliográfiák sokasága. A negyedik kötet a könnyű tájékozódást és a teljes rálátást szolgálja Index, konkordancia, tanulmányok címmel.  

Erdélyi magyar hiedelemmonda

„Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- s motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának ezen szegmensét. A kézikönyv négy kötete a magyar népi kultúra archaikus rétegét képviselő Erdély sok tekintetben unikálisnak számító kulturális öröksége. Egyesíti magában sok-sok generáció teremtő képzeletvilágát, azt a hiedelemrendszert, amely narratív formába szerveződve számos esetben népköltészeti alkotássá lényegült. Olyan kézikönyv, amely átfogó igénnyel az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést”, áll a kötet ismertetőjében.

Hagyományok 

A katalógus első kötete mindazokat a hagyományokat foglalja össze, melyek az emberi világtól javarészt független természetfeletti szereplőkről és jelenségekről szólnak. E kötet fejezetekre tagolva mutatja be a sorsról, végzetről szóló folklórszövegeket, az előjelekkel kapcsolatos hiedelemszövegeket, a halál és a halottak képzetkörét, a túlvilágjárást megörökítő, többnyire vallásos színezetű hiedelemtörténeteket. A könyv legnagyobb tartalmi egysége a különféle természetfeletti lényekről szól.

Itt került rendszerezésre a többnyire ártó szándékkal megjelenő hiedelemlények népes csoportja (kísértet, ördög, lidérc, váltott gyerek, betegségdémon), az ambivalens szerepkörben megjelenő ördögi segítőszellem, a különféle természeti szellemek és démonok (fehér ember, ősz ember, vadleány, törpe, bányaszellem), az őstörténeti tradícióként is értelmezhető óriás- és tündér-hagyománykör, végül pedig a tündérek „elboszorkányosodásának” közbülső fokozatát mutató szépasszony-hiedelemkör.

A természetfeletti

A katalógus második kötete egyetlen hatalmas témacsoport, a természetfeletti tudással és képességgel bíró emberekről szóló munkák tudományos rendszerezését tartalmazza. E témacsoport a magyar hiedelemrendszer legfőbb sajátossága, hiszen míg a nemzetközi folklórban e történeteknek más hiedelemtémákhoz képest csekély a számuk, a magyar néphitben minden másnál számottevőbb. Az erdélyi magyar folklórban a boszorkányról szóló mondahagyomány a legelterjedtebb, felölelve a 16–18. századi erdélyi boszorkányperek anyagát is. Hasonló mágikus specialista az erdélyi  néphitben a tudós, valamint a néző, és látó, beleértve az e tájegységeken főként jövendölői szerepkörben megjelenő táltost is.

Népes szövegcsoport örökíti meg a mágikus erejű idővarázslók és papok (román pap, ördöngös magyar pap) hagyománykörét. Továbbá az erdélyi hiedelemkorpusz részeként e kötet tartalmazza a különféle mesterségek (tudós pásztor, tudós kocsis, gyógyító stb.) mágikus specialistáiról szóló narratív hagyományokat. 

Mitikus növények és mágikus tárgyak

A katalógus harmadik kötete mindazokat a témaköröket foglalja tudományos rendszerbe, amelyek az erdélyi hiedelemrendszer integráns részei, azonban kívül esnek az első két kötet anyagán. Itt került összefoglalásra az átváltozni képes emberekről (farkasember, prikulics) szóló narratív hagyomány, a különféle mitikus állatokról és vadállatokról szóló népes szövegcsoport, a mitikus növényekről és mágikus tárgyakról szóló elbeszéléskorpusz, valamint a tiltások, tabuk képzetköre. Külön tematikai egység az az esetenként még manapság is gyűjthető szövegcsoport, amely a mindennapi mágia rítusait és elbeszélt eseteit tartalmazza. Az erdélyi hiedelemvilág narratív tradícióinak rendszerbe foglalása a gyerekijesztőkkel kapcsolatos hagyományok, a hiedelemellenes népi elbeszélések (ál-hiedelemmondák) és a tömegkultúrából sarjadt, ám hiedelemmondai jegyeket mutató modern mondák által válik teljessé. 

Index, konkordancia, tanulmányok

A katalógus negyedik kötete az első három kötet tudományos segédanyaga és elméleti szintézise. E kézikönyv első része egy alfabetikus rendben közzétett, a tárgyszó szövegkörnyezetére is utaló motívumindex. E kiegészítő alkalmazás által válik igazán használhatóvá az előző három kötet anyaga, hiszen a tárgyszavas mutató révén a keresett motívum népköltészeti beágyazottságáról és sokszínűségéről is fogalmat alkothat, a feltüntetett típusszámok segítségével pedig az eredeti helyekre is visszakereshet az olvasó. A motívumindexet egészíti ki az erdélyi hiedelemmondákat a nemzetközi párhuzamokkal egybevető konkordanciajegyzék, továbbá az a könyvnyi terjedelmű tanulmány, amely a magyar és nemzetközi hiedelemmonda-katalogizálás történetét, a műfaji klasszifikáció alapját és előfeltételét képező adatbázis létrejöttét, továbbá a szöveghagyomány történeti és kulturális rétegzettségét, földrajzi és tematikai tagolódását, valamint regionális („transzilván”) sajátosságait ismerteti. 

Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus szerzője Magyar Zoltán (1967), az ELKH Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Eddig 90 önálló kötete és több mint kétszáz egyéb tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven. Magyarországon kívül tíz országban végzett néprajzi terepmunkát. Alapító szerkesztője a Magyar Népköltészet Tára, a Documentatio Folkloristica, a Documentatio Epica és A Nemzeti Kultúrtörténet Kincsestára című szövegfolklorisztikai könyvsorozatoknak. 2011 óta az Ethno-Lore szerkesztője. Fő kutatási területei: folklórszövegek tudományos rendszerezése, történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók repertoárja.

Megjelent a Magyar7 2022/12.számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.