Lidércek, ördöngösök – katalógusban
A budapesti Kairosz Könyvkiadónál 2021-ben jelent meg Magyar Zoltán tollából az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus. A míves kivitelű keménytáblás sorozat első kötetének a címe A természetfeletti világ, a másodiknak A természetfeletti tudással és képességgel rendelkező emberek, a harmadiknak pedig az Egyéb mondák és bibliográfiák sokasága. A negyedik kötet a könnyű tájékozódást és a teljes rálátást szolgálja Index, konkordancia, tanulmányok címmel.
„Az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus a nemzetközi folklorisztika eddigi legnagyobb szabású olyan monográfiája, amely típus- s motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján mutatja be egy európai régió prózaepikai hagyományvilágának ezen szegmensét. A kézikönyv négy kötete a magyar népi kultúra archaikus rétegét képviselő Erdély sok tekintetben unikálisnak számító kulturális öröksége. Egyesíti magában sok-sok generáció teremtő képzeletvilágát, azt a hiedelemrendszert, amely narratív formába szerveződve számos esetben népköltészeti alkotássá lényegült. Olyan kézikönyv, amely átfogó igénnyel az európai kultúrkör egyik leggazdagabb és legváltozatosabb mondavilágába nyújt betekintést”, áll a kötet ismertetőjében.
A katalógus első kötete mindazokat a hagyományokat foglalja össze, melyek az emberi világtól javarészt független természetfeletti szereplőkről és jelenségekről szólnak. E kötet fejezetekre tagolva mutatja be a sorsról, végzetről szóló folklórszövegeket, az előjelekkel kapcsolatos hiedelemszövegeket, a halál és a halottak képzetkörét, a túlvilágjárást megörökítő, többnyire vallásos színezetű hiedelemtörténeteket. A könyv legnagyobb tartalmi egysége a különféle természetfeletti lényekről szól.
Itt került rendszerezésre a többnyire ártó szándékkal megjelenő hiedelemlények népes csoportja (kísértet, ördög, lidérc, váltott gyerek, betegségdémon), az ambivalens szerepkörben megjelenő ördögi segítőszellem, a különféle természeti szellemek és démonok (fehér ember, ősz ember, vadleány, törpe, bányaszellem), az őstörténeti tradícióként is értelmezhető óriás- és tündér-hagyománykör, végül pedig a tündérek „elboszorkányosodásának” közbülső fokozatát mutató szépasszony-hiedelemkör.
A katalógus második kötete egyetlen hatalmas témacsoport, a természetfeletti tudással és képességgel bíró emberekről szóló munkák tudományos rendszerezését tartalmazza. E témacsoport a magyar hiedelemrendszer legfőbb sajátossága, hiszen míg a nemzetközi folklórban e történeteknek más hiedelemtémákhoz képest csekély a számuk, a magyar néphitben minden másnál számottevőbb. Az erdélyi magyar folklórban a boszorkányról szóló mondahagyomány a legelterjedtebb, felölelve a 16–18. századi erdélyi boszorkányperek anyagát is. Hasonló mágikus specialista az erdélyi néphitben a tudós, valamint a néző, és látó, beleértve az e tájegységeken főként jövendölői szerepkörben megjelenő táltost is.
Népes szövegcsoport örökíti meg a mágikus erejű idővarázslók és papok (román pap, ördöngös magyar pap) hagyománykörét. Továbbá az erdélyi hiedelemkorpusz részeként e kötet tartalmazza a különféle mesterségek (tudós pásztor, tudós kocsis, gyógyító stb.) mágikus specialistáiról szóló narratív hagyományokat.
A katalógus harmadik kötete mindazokat a témaköröket foglalja tudományos rendszerbe, amelyek az erdélyi hiedelemrendszer integráns részei, azonban kívül esnek az első két kötet anyagán. Itt került összefoglalásra az átváltozni képes emberekről (farkasember, prikulics) szóló narratív hagyomány, a különféle mitikus állatokról és vadállatokról szóló népes szövegcsoport, a mitikus növényekről és mágikus tárgyakról szóló elbeszéléskorpusz, valamint a tiltások, tabuk képzetköre. Külön tematikai egység az az esetenként még manapság is gyűjthető szövegcsoport, amely a mindennapi mágia rítusait és elbeszélt eseteit tartalmazza. Az erdélyi hiedelemvilág narratív tradícióinak rendszerbe foglalása a gyerekijesztőkkel kapcsolatos hagyományok, a hiedelemellenes népi elbeszélések (ál-hiedelemmondák) és a tömegkultúrából sarjadt, ám hiedelemmondai jegyeket mutató modern mondák által válik teljessé.
A katalógus negyedik kötete az első három kötet tudományos segédanyaga és elméleti szintézise. E kézikönyv első része egy alfabetikus rendben közzétett, a tárgyszó szövegkörnyezetére is utaló motívumindex. E kiegészítő alkalmazás által válik igazán használhatóvá az előző három kötet anyaga, hiszen a tárgyszavas mutató révén a keresett motívum népköltészeti beágyazottságáról és sokszínűségéről is fogalmat alkothat, a feltüntetett típusszámok segítségével pedig az eredeti helyekre is visszakereshet az olvasó. A motívumindexet egészíti ki az erdélyi hiedelemmondákat a nemzetközi párhuzamokkal egybevető konkordanciajegyzék, továbbá az a könyvnyi terjedelmű tanulmány, amely a magyar és nemzetközi hiedelemmonda-katalogizálás történetét, a műfaji klasszifikáció alapját és előfeltételét képező adatbázis létrejöttét, továbbá a szöveghagyomány történeti és kulturális rétegzettségét, földrajzi és tematikai tagolódását, valamint regionális („transzilván”) sajátosságait ismerteti.
Megjelent a Magyar7 2022/12.számában.
