2021. május 21., 11:33

Kövessük a zöldlámpát!

A memoárok kedvelői igazi csemegére találhatnak Matthew McConaughey Zöldlámpa című könyvében. Egy közkedvelt és sikeres színész magánéletébe bekukucskálni ugyanis – főleg ha jó írással tatáljuk magunkat szemben – kimondottan élvezetes. Ezúttal valóban elmondhatjuk, hogy a könyv színvonalas, tartalmas és színes olvasmány, nem csoda, hiszen szerzője szinte tinédzserkora óta vezet naplót, emellett más műfajban (pl. novellaírásban) is jeleskedik. Azt is el kell mondanunk, hogy ő maga nem kimondottan memoárnak tartja könyvét, inkább valamiféle szemléletkönyvnek, amelyben történeteket, tanulságokat és filozófiákat, valamint „zöldlámpákat” oszt meg.

zöldlámpa

Vajon mit jelent a cím, a Zöldlámpa. Azt jelenti, mehetünk, haladjunk tovább, haladjunk előre. Esetenként a lámpa sárgára, illetve pirosra vált. Életünk zöldlámpáját magunknak kell szabályoznunk.

A zöldlámpa elkapása gyakorlat kérdése: szándék, kontextus, megfontolás, kitartás, előregondolás, rugalmasság, gyorsaság és fegyelem

– írja McConaughey. Gyermekkori zöldlámpái kellő indulópontot jelentettek felnőttkora számára. Szerető, de szigorú családban nőtt fel, három fiútestvér közül a legfiatalabbként. Egy helyütt említést tesz róla, hogy olykor kimondottan a várható elfenekelések miatt nem követett el bizonyos rossz csínyeket.

Tanulmányai befejezése után (sőt már közben is) sorozatosan kapta a zöldlámpákat, éspedig romantikus komédiákban való szereplések formájában. Ezek a filmek nemcsak kasszasikert, ezáltal megalapozott anyagi hátteret biztosítottak számára, hanem óriási népszerűséget is. Az igazi nagy befutó a Ha ölni kell című film volt, s ezzel elindult a lavina. Vele együtt pedig az elkerülhetetlen beskatulyázás. Ez a moziipar hozadéka, amelyet a színészekre mér.

Erről az időszakról így vélekedik:

Megnyílt előttem az ég, és alig éreztem a földet a talpam alatt. Elvesztettem a kapaszkodót, spirituálisan sodródni kezdtem. … Nem annyira arról volt szó, hogy fejembe szállt a siker, mint inkább arról, hogy nem igazán tudtam kezelni. Zsibbadt voltam, néha buta is, és beszálltam pár harcba, amibe nem kellett volna

– vallja. Ráébredt, hogy gravitációra van szüksége, vagyis alázatra. A romantikus komédiák már nem jelentettek számára kihívást. Úgy érezte, a romkomokban csak pózol, csak szerepet játszik, nem önmagát adja.

Életének ebben a szakaszában döbben rá, hogy a hányódó életmód helyett szeretne megállapodni, s amikor rátatál a szerelem, s összeköti életét annak megtestesítőjével, tovább ábrándozik: nemcsak színész, hanem színművész szeretne lenni. Ekkor már a kellő családi háttér jelenti a fogódzót, a talajt az elrugaszkodásra. Csakhogy a további romantikus komédiák elutasítása komoly hullámvölgyet eredményez.

Ha Hollywoodban túl sok projektre nemet mondasz, egy idő után nem kérnek fel. Ha kilépsz a sávodból, és hátat fordítasz annak, amiben sikeres vagy, a filmipar is hátat fordít neked.

 Az aszályidőszakot felesége segítségével tudta átvészelni. Gyermekeik születésével más életszemléletet követett, közben a lámpa is újra zöldre váltott. A váltás pedig az addigiaknál nagyobb sikereket hozott, ha nem is az anyagiak tekintetében. Most már nem egyszerű szórakoztató, hanem színész, művész. 2014-ben Oscar-díjjal jutalmazták Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért, s ezt a filmet még több hasonló színvonalú film követte.

A könyv szerzője megosztja az olvasóval azt a tapasztalatát, hogy

akkor tudott saját igényeit is kielégítően sikeres lenni, amikor nemcsak azzal igyekezett minél több zöldlámpát elérni és követni, hogy kiküszöbölt sok pirosat és sárgát, hanem azzal is, hogy több zöldlámpát maga teremtett meg.

A közkedvelt, ötvenéves amerikai színész életéről szóló kötet nemcsak jó szórakozást biztosít, hanem – mint minden valamirevaló könyv - tanulságul is szolgál az olvasónak.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.