Kopjafaállítás és könyvbemutató Bénán
Kopjafaszenteléssel egybekötött könyvbemutató zajlott a hétvégén Béna községben. A kultúrházban megvalósult eseményt kultúrműsor kísérte. A rendezvény elsődleges célja a közösségépítés, a találkozás öröme volt.
Marcinkó Zoltán, Béna község polgármestere, portálunknak elmondta: a kopjafa-állítással régi álom valóra. „Ez a falu első kopjafája, de a jövőben mindenképpen szeretnénk többet is felállítani. Elősorban a jeles ünnepek és március 15-e alkalmával koszorúzunk majd ennél. Mivel a Bénáról írt monográfia éppen most jelent meg, úgy gondoltuk, hogy a kopjafát is a falunak ajánljuk fel, és ebből az alkalomból emlékezünk a község történelmére” – nyilatkozta.
A kopjafát, amely Vass Ferenc, a falu szülötte keze munkáját dicséri, ideiglenesen a kultúrházban helyezték el, végleges helye azonban a kultúrház előtt lesz. Sipos György, fülekpüspöki plébános megáldotta és megszentelte a kopjafát, melyre nemzeti színű kokárda került. Ezt követően az egybegyűltek közösen elénekelték a Boldogasszony anyánk, régi himnuszunkat.
A kopjafaszentelést Angyal László, a falu szülötte, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Nyelv-és Irodalomtudományi Intézetének oktatója legújabb könyvének bemutatója követte. A Béna község történelme és földrajzi nevei című monográfia a faluról készült első ilyen munka. A szerző néhány éve kutatja a település történetét, és kutatási eredményeinek szintézisét adta közre. A közel 200 oldalas kötet a falu első írásos említésétől kezdődően a jelenig mutatja be a település történetét, a földrajzi és dűlőneveket, adatokkal, térképekkel, fotókkal gazdagon illusztrálva.
„A nevek nagyon fontos szerepet töltenek be mindennapjainkban, életünkben, lényegében az emberiséggel egyidősek. Ezért nagyon fontosnak tartottam, hogy fölgyűjtsem a falu határában levő földrajzi neveket, tájneveket, az ember lenyomatait. Tehát mindenképpen névtani iránya is van ennek a kutatómunkának. A másik fő része a történelmi áttekintés. Megpróbáltam a kezdetektől, egészen az első írásos forrás megjelenésétől kezdve, hosszú évszázadokon keresztül végigszemlézni a falu történelmét, a falu múltját” – tudatta a szerző.
Úgy véli, az ilyen munkákkal nem szabad késlekedni, hiszen a napjainkban lezajló életmódbeli és társadalmi változások hatására ezek a nevek elvesznek, így a kutatók feladata, hogy azokat átmentsék az utókor, a következő nemzedékek számára. „Lehet, hogy amit ma nem gyűjtünk össze, holnap már meg sem tehetjük.”
„A község történelmével krónikában is foglalkoztak, amelyet Póczos Ferenc vezetett a kezdetektől egészen 1978-ig. Majd Soós Szilvia, helyi pedagógus, aki időközben máshol telepedett le, vezette a 2000-es évekig” – tette hozzá.
Angyal László szakterülete a nyelvészeten belül a névtudomány. Azt mondja, a szlovákiai magyar helynévgyűjtés magyarságtudományként korábban tabunak számított, ezért a rendszerváltozásig a kutatók nem igazán foglalkoztak vele. A szerzőnek egyébként nem ez az első kötete. Korábban a történelmi Nógrád megye településneveivel is foglalkozott. A jövőben további kiadványokba szeretné beépíteni kutatásait. További tervei között szerepel Pesty Frigyes helynévtárának Nógrád megyei lejegyzése és a Felső-Ipoly helynévi adattárának összeállítása, amelyekhez már rendelkezésére áll egy nagy korpusz.
Bénán legközelebb falunapot terveznek a nyári hónapokban, de szeretnének színes programokat kínálni a fiataloknak és időseknek egyaránt, hogy ismét pezsgő kulturális és társadalmi élet folyjon a faluban.
