2021. október 14., 11:15

Koncsol László kapta a Patria-díjat

Huszonnegyedszer találkoztak a szlovákiai magyar helytörténészek Udvardon, a Mérföldkövek rendezvényen, amelyen a Patria-díjat is odaítélték. Az idén 85 éves Koncsol Lászlónak, a Pro Patria Honismereti Szövetség elnökének munkásságát ismerték el a díjjal.

Koncsol László
Fotó: Görföl Jenő felvétele
Koncsol László

Az ünnepelt betegsége miatt nem tudott részt venni az átadón, ezért a díjat Szabó László nagyfödémesi helytörténész vette át, munkásságának méltatását is tőle hallottuk. „Koncsol László felvidéki magyar irodalomkritikus, esszéíró, hely- és művelődéstörténész, költő, műfordító, szerkesztő, esszéista, egyházi és írószövetségi tisztségviselő, pedagógus, kántor, szerintem egyike utolsó polihisztorainknak. Munkássága a felvidéki helytörténetírás terén is kiemelkedő” – mondta beszédében Szabó László.

A továbbiakban kitért arra, hogy

a díjazott a történelem roppant nehéz időszakában élt és alkotott. Mivel szlovák iskolába nem szeretett járni, az iskolát Sárospatakon folytatta, s hogy a családját is látogathassa, huszonnyolcszor szökött át a csehszlovák–magyar határon.

Pályáján Turczel Lajos többször is szárnyai alá vette. A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–szlovák szakos hallgatója lett. 1963-ban került a fővárosba, Pozsonyba, ahol 1966-ig a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, majd 1974-ig az Irodalmi Szemle szerkesztőjeként dolgozott, irodalmi életünk – természetesen a kor adta lehetőségekhez képest – különösen aktív, pezsgő időszakában. Mindeközben a 70-es és 80-as években elkezdtek megjelenni önálló kötetei.

A prágai tavaszt követő husáki, posztsztálinista normalizáció Koncsol Lászlót is kisöpörte az Irodalmi Szemle szerkesztőségéből. A későbbiekben Dióspatony helytörténésze lett, sok kötettel ajándékozva meg a Csallóköz múltja iránt érdeklődőket. Neki köszönhető, hogy sok hasznos munka mellett újra megjelentek Bél Mátyás, Ipolyi Arnold, Fényes Elek, Alapy Gyula, Kúr Géza, Erdélyi Pál történeti munkái.

„A mai díjazottra mentoromként tekintek, kevés ember van, akit ennyire tisztelek.

Laci bácsi empátiája, szellemi kisugárzása valami egészen lenyűgöző, kis-előadásai, történetei élményszámba mennek.

Tavaly, amikor a szerkesztőtársammal, Simon Attila történésszel elkészültünk egy közös könyvünk munkálataival, úgy döntöttünk, hogy azt Koncsol Lászlónak ajánljuk, pontosan a munkássága elismeréseként. Az elismert történész is elérzékenyülten dedikálta azt díjazottunk számára. Olyan értelemben fogalmazott, hogy mindannyian tőle tanultuk a szakmát” – tért ki személyes emlékeire Szabó László, hozzáfűzve, az utóbbi időben megromlott Laci bácsi egészsége, de ennek ellenére alkotókedve töretlen. Bíznak benne, hogy még gyarapodik az amúgy is gazdag Koncsol-életmű.

A rendezvényen a résztvevők megkoszorúzták a kitelepítettek és deportáltak emlékoszlopát. Ez azért vált hagyománnyá, mert a Mérföldkövek találkozói is pont abban az évben indultak, amikor az emlékmű felállíttatott. Salgó Tibor, a Csemadok udvardi alapszervezetének elnöke elmondta, a település azért is vált a Mérföldkövek stabil helyszínévé, mert a helyiek szeretik és megbecsülik a helytörténeti műveket.    

Megjelent a Magyar7 2021/41. számában. 

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!