Komáromi könyvbemutató: Jókai Mór – Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig
Egy tartalmas és mutatós irodalmi fotóalbum dedikálással egybekötött bemutatójára került sor május 9-én a komáromi Kultúrpalota dísztermében. Az erdélyi születésű, jelenleg Veszprémben élő házaspár: Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla Jókai Mór - Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig című kötete Erdélyt bemutató sorozatuk részeként, Jókai Mór első balatonfüredi látogatásának 160. évfordulója alkalmából, tavaly májusban jelent meg.
Csütörtöki József múzeumigazgató üdvözlő szavai után Keszegh Margit, a Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke elmondta: e könyvbemutatót azért időzítették május 9-re, mert Jókai Mórt 1904-ben nagy pompával aznap helyezték örök nyugalomra a budapesti Kerepesi temetőben. Miután röviden ismertette egyesületük Jókai-kultusz ápolása érdekében kifejtett tevékenységét, átadta a szót az egyik szerzőnek, Lőwey Lillának.
Megtudtuk: férjével mindketten erdélyi származásúak. Ő Szovátán született, Váradi Péter Pál pedig nagyváradi, jelenleg Veszprémben élnek. „Én irodalomkutatással foglalkozom, korábban magyar-történelem szakos tanárként tevékenykedtem. A rendszerváltás előtt, a falurombolások hírére kezdtük el az Erdélyt bemutató sorozatunk indítását, s akkor megváltam a katedrától. Bár a férjem agrármérnök, de mivel szenvedélye a fényképezés, később úgy döntöttünk, hogy létrehozzuk a kétszemélyes PéterPál Könyvkiadót“.
Irodalmi fotóalbumaikban olyan híres személyiségeket mutatnak be, akiknek közük volt Erdélyhez. „Jókairól tudjuk, hogy imádta Erdélyt. Legjobban szülővárosát, Komáromot szerette, de két további kedvenc tartózkodási helye volt Balatonfüred és Erdély. Ezért lett a tavaly májusban, Jókai Mór első balatonfüredi látogatásának 160. évfordulója alkalmából kiadott könyvünk címe: Jókai Mór - Az Anna-báltól a Szent Anna-tóig“.
A kötet, amely előszavát Praznovszky Mihály irodalomtörténész, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára írta, Jókai Mór munkásságáról szóló tanulmánnyal, műveiből vett idézetekkel és színes fotókkal mutatja be a magyar romantika elkötelezett írójának barangolásait a balatonfüredi Anna-báltól az erdélyi Szent Anna-tóig. Köztudott: tájleírásai végigvezetnek bennünket a történelmi Magyarország regényes vidékein, a Balaton partjától Erdély tündöklő tájékáig. „Én Erdélyt szívemben magammal viszem” – vallotta erdélyi útjai során írt úti levelei egyikében mesemondó aranyemberünk, akit megbabonázott – elbűvölt a csodálatos vidék.
„A fotókon kívül Jókai balatonfüredi és az erdélyi kötődésével kapcsolatos ismereteinket is megosztottuk az olvasókkal. Például tudjuk azt, hogy mennyire élvezte a balatonfüredi Anna-bálokat és azt is, hogy a neje és a lánya kedvéért is nagyon szívesen visszajárt a Balatonhoz, illetve Balatonfüreden húsz évre telket bérelt. Továbbá bemutatjuk a magyar Tempevölgynek nevezett Balaton-felvidéket, amelyet egy görög művész hatására fedezett fel. A Szent Anna-tóról pedig azt írta, hogy az Erdély legköltőibb helye. Élete során tízszer járt Erdélyben. E kötet segítségével összekötöttük a címben is szereplő két kultikus helyszínt“ – fejtette ki Lőwey Lilla.
Erdélyi sorozatukról a Ma7.sk-nak elárulta: miközben fotóalbumokat készítettek egy-egy erdélyi tájegységről, mindig találkoztak olyan prominens személyiséggel, akit az adott tájegységben élők valamiért piedesztára emeltek.
„Ilyen volt Kőrösi Csoma Sándor, Kányádi Sándor – vele végigjártuk az egész Székelyföldet, továbbá Áprily Lajos, Benedek Elek, Reményik Sándor, Dsida Jenő. Majd lassan kifogyunk a székelyföldi jeles személyiségekből, ezért is nyúltunk Jókai Mórhoz. Részben azzal a céllal tettük ezt, hogy az erdélyiek is jobban megismerjék Magyarországot, illetve Komáromot. Jöjjenek majd el ide, annak az írónak a szülővárosába, aki nagyon szerette Erdélyt. Például az erdélyi magyar színészet száz éves jubileumára írt Prologjában hangsúlyozta: Te voltál e honnak megtörhetlen vára:/ Hazaszeretetnek kifogyhatlan tára/ Ahol megmaradtak az ősi erkölcsök,/ Ha nálunk megfogytak, Tőled kértük kölcsön“.
A hiánypótló sorozatnak a „Jókai-kötet“ immár 43. darabja, miközben éppen nyomdában van a 45. honismereti fotóalbumjuk. Újabban az erdélyi Helikonnal foglalkoznak – be akarják mutatni a marosvécsi Kemény-kastélyt, amelyet visszakapott jogos tulajdonosa. „Könyveink legfeljebb ezres példányszámban jelennek meg, s azok magyarországi és erdélyi könyvesboltokban kaphatók. E Jókairól szóló kötetünkből 700 darabot nyomtattunk ki, s javarésze már elkelt“ – tudtuk meg a Tamási Áron- és Gizella-díjas szerzőpárostól, amelynek férfi tagja Magyar Örökség Díjas és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének tulajdonosa is. Török Ágota, a komáromi Madách Könyvesbolt tulajdonosa hozzátette: nála még akad pár „Jókai-kötet“.