Komáromi könyvbemutató: Czinka Panna, a cigány Szappho
Nyugat-Nógrád helytörténészeként mutatkozott be június 14-én a komáromi Csemadok-székházban összegyűlt érdeklődőknek Végh József diósjenői népművelő, a Magyar Kultúra Lovagja, aki a Czinka Panna, a cigány Szappho című könyve kulisszatitkairól beszélt.
Mint azt a szerző kiemelte, új kötete hosszadalmas gyűjtőmunka eredménye, s kivételt képez az eddigi művei között, hiszen nem helytörténeti munka. Célja: hozzájárulni ahhoz, hogy a legendás sajógömöri prímásnő emléke továbbra is élénken éljen a köztudatban.
A Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Csemadok komáromi alapszervezete által megtartott író-olvasó találkozó elején Keszegh Margit egyesületi elnök régi jó ismerősként üdvözölte a magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány oszlopos tagját, aki az egyesület által minden évben adományozott Jókai-díj egyik ötletgazdája is.
Majd az író elmondta: a cigányság történetével a 300 Hont vármegyei roma peréről írt könyve kapcsán kezdett el foglalkozni. Fájlalta, hogy közülük 42 személy az előítéletek áldozatává vált – talán igazságtalanul végezték ki őket. Majd közel két évtizeden át tartó adatgyűjtése során azt kutatta: kik járultak hozzá ahhoz, hogy a Sajógömörben született és szülőfalujában eltemetett cigányprímásnő, Czinka Panna (1711-1772) emléke mindmáig élénken éljen a köztudatban.
Megtudtuk: csodálói Szapphóhoz, a Leszbosz szigetén i. e. VI. században élt, görög költőnőhöz hasonlították őt. Temérdek ódát írtak hozzá, s a 18. század legünnepeltebb prímását különböző külső és belső tulajdonságokkal felruházva örökítették meg festményeken, szobrokon, képeslapokon, képregényekben. Továbbá Blaha Lujzától Tolnay Klárin át Lukács Margitig jeles színésznők versengtek azért, hogy Czinka Panna szerepében arathassanak sikert. Jónás Judit pedig megalapította a roma kultúrát népszerűsítő Czinka Panna Társulatot. Színművek, zenés darabok és filmek készültek életútjáról. „Játékának hatása kimondhatalan volt, meghódította fél Európát, dallamai minden szívben visszhangzottak.”
Ahogy elhangzott: a zenészcsaládban született Panna már kisgyermekként csodálatosan hegedült, 12 évesen pedig játékával lenyűgözte környezetét. Egyes források szerint nemes Lányi János, Gömör mezővárosának földesura fedezte fel páratlan tehetségét. A közeli Rozsnyón saját költségén, a legkiválóbb mestereknél taníttatta őt, ám a kamaszlány tudása egy év alatt túlszárnyalta tanítóiét.
Tizenöt évesen férjhez ment egy nagybőgőshöz. Férjével és annak két testvérével alapította meg azt a zenekart, mely a mai értelemben is legkisebb klasszikus felállásnak számít: prímás, kontrás, cimbalmos és bőgős. Házasságából négy fiú és egy leány született. Később a zenekarban ők vették át a sógorok helyét.
Virtuóz játéka közben állandóan pipázott. A hagyomány szerint zsinóros díszegyenruhában, elmaradhatatlan pipájával, gyémántgyűrűivel és híres olasz Amati hegedűjével együtt temették el 1772-ben a sajógömöri temetőben. Halálhírét a kor minden sajtófóruma világgá kürtölte. A Czinka Panna-nóták, amelyek mindegyike talán nem is tőle származik, azonban túlélték őt. Sajógömör községben emlékművet állítottak és évente prímásversenyt rendeznek tiszteletére.
A szerző arra is kitért: Thaly Kálmán és Káldy Gyula zenetudósokat a kuruc kor zenéje iránti lelkesedés odáig vitte, hogy még a források meghamisítására is hajlandók voltak. Így lett a köztudatban Czinka Panna II. Rákóczi Ferenc fejedelem hegedűse, sőt előfordul írás, mely azt is tudni véli, hogy kedvese is volt a fejedelemnek. Ezt a tévhitet Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényében tovább erősítette. Végh József szerint azonban a legendás prímás mégsem lehetett a fejedelem zenésze, hiszen mire híres muzsikussá vált, addigra Rákóczi már bujdosni kényszerült.
Érdekességként megemlítette, hogy a Balaton legrégebbi, ma is működő hajóját is Czinka Pannáról nevezték el, és borcímkén is szerepel a legendás név. Sőt, Hollandiában is létezik egy Czinka Panna nevét viselő duó, amely egyik tagja sem rendelkezik magyar felmenőkkel, csak kedvelik a cigányzenét. Velük Végh József már személyesen is találkozott, ami a franciaországi Czinka Panna együttes tagjairól még nem mondható el. Kopócs Tibor komáromi festőművész pedig ez idő tájt készít róla egy festményt.
A vetítéssel és zenehallgatással egybekötött bemutató után a jelenlevőket a szerző sajátkészítésű borával kínálta meg, majd megvásárolhatták a tavaly decemberben kiadott könyvet, amely címlapján lányának, Végh Borbála Karolinának a festménye látható.
