Komáromi anziksz – Várostörténeti barangolások

Nagy MIskó Ildikó 2019. február 05., 19:16

A Komárom sorsfordító eseményei, jeles személyiségei és titkai iránt érdeklődő olvasók házi könyvtárát gazdagíthatja Mácza Mihály történész Komáromi anziksz – Várostörténeti barangolások című könyve, amelyet kedden mutattak be a Duna Menti Múzeum Zichy-palotabeli részlegén.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Egy kötetben 101érdekes cikk és 240 fotó

A Pro Museum Könyvek - sorozat 2. kötete a Duna Menti Múzeum volt igazgatóhelyettesének 1983 és 2018 között főként helyi lapokban megjelent 101 ismeretterjesztő írását tartalmazza. Azokban egyebek mellett megemlékezett az 1763-as pusztító komáromi földrengésről, Klapka tábornok utolsó komáromi látogatásáról, Jókai Mór halálának centenáriumáról. Vanya Péter, a Múzeumbarátok Köre titkárának megnyitója után Keszegh Béla polgármester Komárom nevében nem csak Mácza Mihály áldásos írói-történészi munkájáért mondott köszönetet, hanem az egykori alpolgármesteri tevékenységéért is.   

„A sorozatot 2015-ben indítottuk útjára, az első kötetben Mácza Mihály tudományos munkásságából adtunk ízelítőt Válogatott tanulmányok – Fejezetek Komárom és Alsó-Csallóköz történetéből címmel. Most pedig a helyi lapokban megjelent cikkeiből szemezgettünk, ezekből válogattunk össze 101 írást” – tudtuk meg később volt kollégája, Galo Vilmos történész méltatásából. Az általa összeállított kötet 8 fejezetéből sok érdekesség derül ki, a mellékelt 240 fotó némelyike pedig eddig még sehol sem volt látható.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

„Míg az előző könyveit egy-egy konkrét témáról írta, e 330 oldalas kötet az elmúlt 35 év során megjelent helytörténeti cikkeit tartalmazza. Egy-egy fejezetben a városformáló évszázadokról, az emlékezetes eseményekről, az épített örökségünkről – nevezetes épületeink történetéről, majd a mesélő tárgyakról, szobrokról és dokumentumokról, illetve a helyi kiemelkedő személyiségekről az életjubileumaik kapcsán írt cikkei olvashatók. Továbbá olyan fényképeket is közzétett, amelyeket egykor az azóta már nem létező utcákról, épületekről vagy maga készített, vagy valamelyik múzeumi fotós (Bíró Béla, Szabó László)“ – hangzott el.

 A „komáromi elsőkről“ is lehullt a lepel

Kiemelendő a Komáromi elsők című fejezet, amelyben a szerző az 1. helyi gőzfürdőről, villanyvilágításról, polgári esküvőről, város légterébe behatoló repülőgépről, rádióhangversenyről, Klapka téri karácsonyfa-állításról és itt közlekedett villanymozdonyról tudósított. Utolsó témakörként pedig a komáromi temetőkről nyújtott áttekintést, kitérve az 1848/49-es honvédek emlékművére, a császári és királyi 12. gyalogezred hőseinek emlékoszlopára és a református temető egykori temetőőri házára, amelyet az útbővítés miatti lerombolása előtt sikerült lefotóznia. Fontosnak tartva, hogy mindezek ne merüljenek feledésbe.

Képgalériánk:
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó

A könyvben említett egyik rendkívüli esemény 90 évvel ezelőtt, február 4-én történt. Akkor a rendkívül fagyos időjárás következtében Komáromban „beállt” a Duna – teljes szélességében szokatlan jégpáncél borította. Eközben  a belvárosban -24, a gadóci földműves iskolánál pedig -28 Celsius-fokot mértek. A környékbeli vadállomány zöme elpusztult. Aztán még hidegebb lett: a dunai hidaknál -33, Szentpálpusztán -41 fokot mértek. 1929 február 14-én A Komáromi ban február 14-én megjelent egyik cikk szerint Komárom úgy nézett ki, mint Moszkva.

Megjelenés előtt az életrajzzal átszőtt korrajz

Az élvezetes stílusú kötet felelős kiadója Csuthy András, a borítótervet Székely Szabolcs készítette, s azt a győri Kódex Nyomdában első kiadásban 300 példányban jelentették meg. Mivel e mennyiség három hét alatt elfogyott, néhány héten belül sor kerül az utánnyomásra. Lokálpatrióták házi könyvtárából nem hiányozhat e múltidéző gyűjtemény.

Mácza Mihály elárulta: a saját kalandos életéről szóló életrajzi kötetének a kézirata is elkészült. Megjelenésének időpontja „csak“ a szükséges anyagiak függvénye.

„Aktív résztvevője voltam az 1968-as és 1989-es hazai eseményeknek, s a Magyar Ifjúsági Szövetség (MISZ) és a Csemadok Központi Bizottsága, majd a komáromi városi szervezet alapító elnökeként az MKP kötelékében is tevékenykedtem. Kassán születtem, Szepsiben érettségiztem, Pozsonyban szereztem diplomát és dolgoztam egy ideig, 1970-től pedig Komáromban élek, így végigjártam és alaposan megismertem a Felvidéket. E kötetem tehát egy 20. és 21. században élt-élő itteni értelmiségi életpályáján keresztül mutatja be a felvidéki magyarság történetét 1940-től napjainkig“ – tudtuk meg végül. A telt házas rendezvény, amelyen valamennyi könyv elkelt, dedikálással és Kollár Zoltán magánvállalkozó jóvoltából sütikóstolóval zárult. 

0 HOZZÁSZÓLÁS