Kell a kifinomult mesélés
Még kétszer találkozunk Kaszás Kornél A csillagok emlékekből születnek című novelláskötetének címadó szavaival. A kötet első és utolsó elbeszélése is ezt a címet viseli, a második esetben kiegészítve egy római II. számmal.
A két elbeszélés párhuzamos cselekménye és formai megjelenítése a kötet keretét adja. Lírai megközelítéssel írja le egy kamasz fiú és egy kamasz lány első találkozását, illetve az első csókot és annak meghatározó jelentését életükre. A nyitó elbeszélésben szinte refrénként ismétlődnek az emlékezés mivoltát boncolgató szavak.
A záró elbeszélésben Sára ugyanezt éli át, és a novellák írója szinte ugyanazokkal a szavakkal érzékelteti elmerülését a múlt kedves emlékeiben. Tibor már családapa, Sára pedig kismama, éppen gyermeke születését várja. Mindketten elméláznak az egykorvolt nyári tábor szívet dobogtató emlékfoszlányai felett, és ahogy az emlékezés hirtelen el is szokott illanni, ők is felocsúdnak házastársuk megérkezésére.
Sára és férje ajka „(…) csókban forr össze. Valóság- és nyugalomíze van. Sára ezt a csókot nem cserélné el semmiért, de az elsőt sosem felejti el.” A két elbeszélés nem melankolikus, inkább kellemes visszaemlékezés a múltban gyökerező érzésekre, amelyek a későbbi életet táplálják. Mélyen emberi érzékletesség szövi át a felvázolt keretet, és ez a jellemzője a két novella által felölelt többi, tizenkilenc novellának is.
De ez alatt az idő alatt sok mindent megtudunk róluk, a szerző nagyszerűen bontja ki karakterüket. Nem írja túl, nem bonyolítja a cselekményt, mégis mélyen megrázó tényeket közvetít. Természetesen nem árulom el a novella csattanóját, amely itt is, mint az összes többiben, nagyon fontos szerepet kap, és sose tudjuk előre, milyen lesz egy-egy írás kimenetele.
Az Egér és a Medve egy kisfiú és családjának a története. „Először két évvel ezelőtt változott át egérré, amikor elég nagy lett ahhoz, hogy felfogja, ami körülötte zajlik. Addig csak hangosan sírt, ha valami rossz történt, és az anyjába kapaszkodott. Idővel rájött, hogy vannak olyan helyzetek, amikor még az anyja sem képes megvédeni őt (…) a bajtól. A bajtól, ami többnyire hétvégén találta meg, amikor az apja hazajött a kocsmából, és medvealakot öltött.” És máris tudhatjuk, mi lesz a novella fő mondanivalója. Igen, a családon belüli bántalmazás, erőszak. Nem tudhatjuk viszont, megoldódik-e, s ha igen, akkor hogyan ez az egész családot nyomasztó gond. A kötet írója a bőbeszédűség helyett itt is csak a lényeget mondja el. Rávilágít egy olyan problémára, amely ritkán kerül a nyilvánosság elé. A novella finom rezdülésekkel közelít a család gondjaihoz, egyúttal tükröt tart a társadalom elé. A félelem, a kiszolgáltatottság gúzsba köti a gyermeket, s ha nem kap segítséget, egész életén át viselheti a trauma következményeit.
A Virágszálak szintén felkavaró kérdést vet fel. Ez a novella a tizenhat éves Polacsek Janka történetét meséli el, aki álmodozó korszakát éli, szabadságra vágyik, keresi önmagát. És éppen most találkozik egy férfi kedvességével, igazi gyengédségével. Most már csak azt kellene tudni, hogy a férfi figyelmessége valóban igazi, egyúttal önzetlen-e.
A további novellák is elgondolkodásra késztetik az olvasót. Sokszor visszatérnek bennük az érzelmek, az emberi kapcsolatok kuszasága, a múlt megidézése, az emlékezés, de a jövőkeresés is. Az emberi érzelmek rezgésszáma sokszor fokozódik bennük, pedig többnyire inkább csendes, kifinomult mesélés tanúi vagyunk, amelyre egyre inkább nagyobb az igényünk. Nem is kellenek a drámai összecsapások, látványos történések, megteszik a magukét a kellő megfigyelés nyomán kimondott, illetve leírt szavak. Az elbeszélések helyszínei általánosak. Bárhol játszódhatnak, hiszen a fő motívum, az érzelmek mindenütt egyformán jelennek meg. Kaszás Kornél mesteri mesélőképessége mellett a novellák tiszta nyelvezete is hozzájárul olvasásuk élvezhetőségéhez.
Kaszás Kornél: A csillagok emlékekből születnek, Garbo Könyvkiadó Kft., Budapest, 2025
Megjelent a MAGYAR7 49. számában.