2022. április 14., 14:34

Hamvveder többszöri használatra – Örkény István első 110 éve bővített egypercben

Praktizáló vegyészmérnökként (volt ugyanis idő, amikor az írástól eltanácsolták) kikeverte az egyperces novellákat, sikeres tanfolyamokat tartott álhírgyártásból, a XX. század második felének par excellence drámaírójává küzdötte fel magát, mégpedig úgy, hogy világhírű drámáit előbb kisregényeknek írta meg, s élete végén még egy Déryvel az ötvenes években elkezdett négykezes regényt is befejezett. Kassán már a hetvenes években találkoz(hat)tak vele, Komáromot viszont sokáig messziről elkerülte. Azon kevesek közé tartozott, aki élve megúszta a Don-kanyart, de hiába írta meg számos művében ottani „úti élményeit”, azokat „nem aktuális” címen mára ad actára tették-tettük. Egész életében a haláltól rettegett, mégsem tudta elkerülni.110 éve és 10 napja született Örkény István.

orkeny_istvan.jpg

Jómódú zsidó polgári családba született, s ez determinálta egész életét. Apja kívánságára vegyészmérnök lett, s bár a harmincas évek végét Londonban, majd Párizsban töltötte, mégis hazatért, hogy eleget tegyen a korkívánalomnak, munkaszolgálatos lesz a Don kanyarban, s egyetlen aktuális kérdés foglalkoztatja ekkoriban:

Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg”.

Ő megúszta ledarálás nélkül a nagy utazást, de annak élménye egy életre elkísérik. Meg is írja Voronyezs, Tóték, A holtak hallgatása (Nemeskürty Istvánnal közösen) és Pisti a vérzivatarban  című műveiben, ahogy az általa feltalált egypercesekben is. Azt mondják, egy újabb háború kitörése addig elkerülhető, amíg akad ember, aki emlékszik az előző borzalmaira. Félek tőle, 75 év béke elég volt a felejtésre.

Kisregényekből világsikerig jutó színművek

Bár már a Szép Szóban jelent meg írása, íróvá a tíz évvel később, 1947-ben megjelent Lágerek népe avatta. Ahogy sokan mások, ő is hitt a szocializmus győzelmében, az ötvenes évek elején írt termelési regényei és egyéb munkái nem bizonyultak maradandó értékűnek, ahogy a forgatókönyvéből készült Becsület és dicsőség című film sem, amelyet rendezőként Gertler Viktor jegyzett, de itt ismerkedik meg Makk Károllyal, s ez a barátság később még alaposan gyümölcsözik. Bár első közös munkájukat, a Babikot 1955-ben még nem engedélyezi a hatalom, ráadásul a forradalom után évekig szilencium alá esik, a hatvanas évek elején már nevének említhetősége nélkül ő írja az Elveszett paradicsom forgatókönyvét.

Később a hatalom megenyhül, rájön, Örkény világmárka, s a gulyáskommunizmusnak elengedhetetlen szüksége van eladható hungarikumokra.

A kisregénynek készült Macskajátékot Székely Gábor fiatal, ambiciózus színházi rendező Szolnokon megrendezi, s ezzel elindul a Macskajáték világsikere. Nemcsak idősödő magyar színésznők, hanem világsztárok kapnak a szerep után. Szolnokon Hegedűs Ágnes az első Orbánné, s Várkonyi Zoltán, a Vígszínház igazgatójának zsenialitását jelzi, hogy a darabot bemutatja a Pesti Színházban is. A rendező itt is Székely, Orbánné Sulyok Mária (aki később németül is eljátssza Orbánnét), Giza szerepét pedig Bulla Elma kapja. Évekig levehetetlen, s csak akkor temetik el az előadást, amikor Sulyok a Pestiben a vita hevében németül kontráz Giza szavaira. 1974-ben zöld utat kap a filmváltozat is, amelyet Oscar-díjra is jelölnek. Ebben a változatban Orbánné bőrébe már Dayka Margit bújik. S azóta is alig van olyan év, hogy be ne mutatnák valahol.

Legendás Orbánnék egész sorát sorolhatnánk most itt fel, de nem olyan hosszú ez az egypercesre tervezett cikk, így nem tesszük. De azért pár általam is látott Orbánné:  Tábori Nóra, Berek Kati, Psota Irén, Dobos Ildikó, Pogány Judit, Schubert Éva, de Gizát is olyanok játsszák, mint Tolnay Klári vagy Tolnay Klári.

S akkor még nem szóltunk az Egérkékről, a Csermlényi Viktorokról. Vagy a világszínpadok jeles Orbánnéiról, Elisabeth Bergnerről, Helen Burnsről vagy Dana Medřickáról. Kassán  2000-ben vették elő a darabot, s nem véletlenül. Az Árkosi Árpád rendezte előadás is igazi jutalomjáték lett Kövesdi Szabó Mária és Gombos Ilona számára. A Macskajáték a hazaszeretet nagy drámája egy időskori szerelmi viszonyba ágyazva, s valahol ezt az időskort hiányoltam a kassai előadásból. Kövesdit akár ma is megdobhatnák újra a szereppel.

Tóték filmen, kisregényben és színpadon

A hatvanas években készül a Tóték is, mégpedig filmforgatókönyvként („Pókék, majd Csend legyen!”), de eredetileg ez is a tiltás sorsára jutott.  Örkény később átgyúrta kisregénnyé, s ez alapján készült el 1967-ben a budapesti Thália Színházban bemutatott színpadi változat, amelynek az ősbemutatói jogát a társulat igazgatója, Kazimír Károly nyúlta le magának.   Szerencséje is volt, az Őrnagy szerepére a szinte Várkonyival folyamatosan hadban álló Latinovits Zoltánt nyerte meg magának. Az előadás tragédiája, hogy a Magyar Televízió a Latinovits-féle változatot elfelejtette rögzíteni (ennél rosszabbul már csak a pár évvel későbbi Ványa bácsi járt, amelyet felvettek, majd hanyagságból letöröltek), csak jó tíz évvel később, a felújított változatból készült filmfelvétel, ekkor az Őrnagyot már Harsányi Gábor alakította.

Szerencsére Fábri Zoltán két évvel a bemutató után Isten hozta, Őrnagy úr! címmel filmet forgathat belőle, az Őrnagy természetesen ekkor is Latinovits, Tóték szerepében Sinkovits Imre (aki ezt a szerepet később a Nemzeti Színházban is eljátszhatja), Fónay Márta és Venczel Vera.

A Tótékat immár színdarabként nem kerüli el a világsiker, Oleg Tabakov is belebújik az Őrnagy figurájába, s ahogy a Macskajáték esetében, itt is a kassaiak a frissebbek, Beke Sándor már 1974-ben megrendezi a darabot, az Őrnagy Boráros Imre (Komáromban majd több mint két évtized múltán Benkő Géza).  A kétezres évek elején ismét előveszik Vas Zoltán Iván erősen botrányszagú rendezésében. Az Őrnagy Petrik Szilárd, Tóték: Pólos Árpád, Cs. Tóth Erzsébet és Rák Viki.  A kassaiak 1981-ben a Kulcskeresőket is bemutatják Gágyor Péter rendezésében. A darabot jelenleg a salgótarjáni Zenthe Ferenc tartja a repertoárján.

Egypercesek és álhírek

Az Aczél-féle kultúrhatalom a nagy sikerek ellenére is éberen figyel, s amíg a Tóték és a Macskajáték elindul világhódító útjára, addig az 1969-ben készült Pisti a vérzivatarbant már nem engedélyezik, s ugyanúgy tíz évig vár a sorára, mint az ugyanabban az évben készült A tanú, Bacsó Péter legendás filmje, amelyen az elvtársak zártkörű vetítéseken élvezkednek, s röhögnek a később szállóigévé vált beköpésein. Amikor 1978-ban engedélyezik a Pisti bemutatását, már Örkény és Várkonyi is súlyos beteg. Utóbbi nem is éli meg a nagyszínpadi bemutatót, azt már Marton László fejezi be.

Örkény életének a paradoxona, amíg milliók nem élik túl a második világháború és a Rákosi-évek borzalmait, ő egész maradék életében ennek feldolgozásából él(degél).

Örkény-könyvek

Sokáig már csak a megfelelő műfajt keresi hozzá. Az 1956 utáni többéves szilencium alatt, amikor  csak kitanult szakmáját űzheti, „feltalálja” az egyperces novellákat. Szarkasztikus, sokszor életveszélyes humora kitűnően érvényesül egy-egy groteszk ötletre leredukálva. S ha mindez nem lett volna elég a világhírhez, tökélyre fejleszti az álhíreket is. Valószínűleg azért még ő sem gondolta volna, hogy akkor elindított „tanfolyamának” résztvevői mára ilyen tökélyre fejlesztik a műfajt. 1968-ban írja szerkesztőjének, Illés Lajosnak (vigyázat, nem az Illés együttes alapítójáról van szó!):

Kedves Lajoska, mellékelem az ígért írást. Ha közlöd, kérlek, írd fölébe, hogy Ö. I. EGYPERCES NOVELLÁJA. Másképp hírnek nézik és komolyan veszik”.

Az egyperces címe: Visszatért a földre a magyar holdrakéta. Egyperceseit felfedezte Esztergályos Károly tévéfilmrendező is, aki több filmjét (Az ember melegségre vágyik, Bevégezetlen ragozás, Szövegek – Örkény első 75 éve) szenteli Örkény különös műfajának. Rajta kívül sokan mások is fantáziát látnak az aranykorát élő tévéjátékok művelői közül, így Zsurzs Éva az apácarendek 1949-es felszámolását bemutató Glóriát, Szántó Erika az ötvenes éveket egy balett-táncosnő tragikus sorsán át ábrázoló A hattyú halálát viszi színre Esztergályos Cecíliával a címszerepben, Ádám Ottó és Hajdufy Miklós a doni borzalmakat soroló Voronyezs illetve A holtak hallgatása című írásait filmesíti meg.

Utolsó éveiben elsősorban a halál foglalkoztatja. Befejez még egy Déry Tiborral négykezesnek induló, de aztán mégis félbemaradt regényt, s megírja saját halálát is a Rózsakiállításban, amelyet a kilencvenes évek elején mutat be a Pesti Színház Horvai István rendezésében, a halálról író, s abba belehaló írót az egykori félszeg Pisti, Garas Dezső alakítja.

Sokszor tűnődtem: vajon meddig remél az ember? Most már tudom: az utolsó pillanatig”

– írja egyik egypercesében. Örkény István született 110 éve és 10 napja. Meghalt 42 éve és… De ne számoljuk, fölösleges. Hisz él, elevenebb, mint valaha. 10 éve, a századik születésnapján még egy regénnyel (Április) is meglepett bennünket, s ki tudja, mit tartogat még özvegye, hagyatékának példás gondozója, Radnóti Zsuzsa a számunkra. De az se baj, ha csak az ismert életművét pár hetente elővesszük. Egypercben is ott az egész (magyar) világ.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.