Grendel Lajos 70 éves
Grendel Lajos évtizedek óta a kortárs magyar próza állócsillaga, élő klasszikusa. Folyamatosan gazdagodó és megújuló munkássága rendre újabb és újabb meglepetésekkel is szolgál, amelyek megújuló figyelmet érdemelnek. Ráadásul alkotói ereje töretlen, mintha a hetedik iksszel a vállán is örökifjú lenne.
A nyolcvanas évek első felében robbant be a felvidéki és az egyetemes magyar irodalomba. Nem aprózta, rögtön regénytrilógiával indított (Éleslövészet 1981, Galeri 1982, Áttételek 1985), ezeket mindössze egy nagy figyelmet kiváltó novelláskötet, a Hűtlenek (1979) előzte meg. Már korai regényei, novellái eredeti tehetségről tettek tanúbizonyságot, amelyek nagymértékben hozzájárultak a szlovákiai magyar próza szemléleti, tematikai megújulásához, és mi sem természetesebb, hogy Magyarországon is egyértelműen pozitív fogadtatásra találtak.
Kulcsár Szabó Ernő az 1945 utáni magyar irodalomról írott monográfiájában így összegezte Grendel indulásának jelentőségét:
Grendel korai regényeinek és elbeszéléseinek a felvidéki magyar polgári, kispolgári, értelmiségi lét adja a hátterét. Állandó témája a felbomló, széthulló polgári világ és a kisebbségi lét sajátságos együtthatása. Kedvenc helyszínei egy tipikus felvidéki kisváros, Léva, ahová ifjúsága köti és a szlovák főváros, ahol egész életét tölti. Ízig-vérig felvidéki író, az első "hangleütéstől" kezdve.
Életünk értékzavarok, tudatzavarok, nemzeti identitászavarok és példátlan gazdasági zűrzavar és csőd közepette telik - nem egyhangúan.
Közép- és Kelet-Európa irodalmainak az a nagy esélye adatott meg most, hogy megtalálja az Abszurdisztánt - mint valaha Musil Kakániát - leghívebben kifejező abszurdisztáni irodalom stílusát, nyelvét és műfajait, s írói megvédjék azt az emberi jogukat, hogy abszurdisztánul szólhassanak olvasóikhoz" - írta röviddel a rendszerváltás után, mintegy előrevetítve az alkotói pályán a téma- és stílusváltást. Bár korábbi munkássága sem állt távol ettől az abszurd világtól, kétségtelen, hogy a politikai rendszerváltás környéke és élménye szólaltatta meg Grendelben azt a világot, amely ma is meghatározza létünket és létélményünket. Az Einstein harangjaival induló induló újabb regényciklus öt könyve a kelet-közép-európai életérzést tükrözik.
Aztán következtek a New Hont-regények (Tömegsír, Nálunk, New Hontban, Mátyás király New Hontban). És sorolhatnánk jó sokáig, hiszen Grendel Lajos nem kevesebb, mint huszonnyolc - a fordításokat is beleértve - eredeti művel ajándékozta meg olvasóit. A modern magyar irodalom története című műve az egyik legjobb forgalomban lévő irodalomtörténeti monográfia a 20. századi magyar irodalomról.
Munkásságát számos kitüntetéssel díjazták, köztük a Kossut-díjjal. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, de tiszteletbeli tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának is. A ma hetven éves alkotóról elmondhatjuk, hogy Márai Sándor mellett van egy Grendel Lajosunk is, s általuk a felvidéki magyar próza erős szálat jelent az egyetemes magyar szépirodalom gazdag szövetében.
