Gágyor Péter: A tragikumot ki kell érdemelni
Gágyor Péter színházi rendező, költő, író, publicista Bélák a czinkelt pakliban című könyvét mutatták be kedden Kassán, a MaJel Rovás Központban.
A Kassai Polgári Klub által, a Rovás társszervezésében megvalósult könyvbemutatón Gágyor Péter kötetét Dr. Rab Irén történész mutatta be. Palenčárné Csáji Ildikó, a Kassai Polgári Klub elnöke köszöntötte az érdeklődőket, s figyelmükbe ajánlott a kötetet. „A téma mindnyájunkat érint” – jegyezte meg.
Gágyor Péter rámutatott, Mátyás király idejében becslések szerint a Magyar Királyság lakossága legalább 80 százalékban magyar anyanyelvű volt, majd a török vész és a Habsburgok „rendcsinálása” után 34 százalékra esett vissza.
Ezt követte Trianon. „Fontos kérdés, hogy mindez milyen következményekkel járt csoport-lélektanilag, szociológiailag, mi minden változott, és hogyan konzerválja ezt magában a népesség. Próbálkoztam különféle életsorsokban, különféle időhelyzetekben Trianon kísértését nyomon követni, megfogni, jelezni, hogy van, s mennyire szűrődik be az életünkbe” – fogalmazott.
Rab Irén a könyv alcíme – Tizenhárom tízperces trianoni rémregény – kapcsán megjegyezte, igazából sem a regények, sem a novellák közé nem sorolhatók az írások. Hozzátette, ugyanakkor két dolog fűzi össze őket, az egyik a kronológia, az első írás a II. világháború után játszódik, az utolsó pedig napjainkban, a másik pedig a főhősök, valamennyiüket Bélának hívják.
„Sorsuk az adott időszakban az éppen adott felvidéki magyar sorsot tükrözi” – húzta alá hozzátéve, ha összerakjuk a Bélák sorsát, az lehetne egy ember sorsa, de ugyanúgy lehetne az összes felvidéki magyarnak a megélt sorsa.
Gágyor Péter elmondta, a kötet egy sírásó történetével kezdődik, majd eljut a középosztályig, az elemzőkig, ügyvédekig, az utolsó novellában pedig a szabad értelmiségiekig. „Ezek a kicsit mikszáthias hangulatú eseménysorok talán hitelesíteni tudják azt a jelenséget, ami ott mozgott és meghatározta az ottani életet” – fogalmazott.
„Egy élménycsoportot próbáltam rendszerezni ebben a novellafüzérben, a Bélák-történetsorozatban. Az az érdekes, hogy kiben mi rezonál ebből. Ez nem politikailag meggyőzni akar valakit, hanem azt elérni, hogy aki olvassa, azt mondja, tényleg, velünk is, nálunk is, meg a szomszédban is valami hasonló történt, s aztán elkezdjen gondolkodni, hogy ez folyamat-e vagy nem” – mondta az író.
„Ha összerakjuk egymás mellé a véletlenszerűen szerkesztett sorozatot, akkor valami olyasmi kezd kiderülni, hogy ez nem egy véletlen folyamat. Ez egy nem tudom ki által, de megszerkesztett folyamat, aminek az áldozatai vagyunk” – fűzte hozzá.
Mint mondta, a kötet olyan kérdéseket is feszeget, mi a tisztesség, a becsület, van-e egyáltalán identitástudatunk. „Arról is szól egy kicsit, hogy meddig tud egy identitástudat megingani, és meddig tud ebből a megingott állapotból visszatérni az eredetibe? Milyen veszteség az, ha sérül az identitástudatunk?” – tette hozzá.
Végezetül Rab Irén rámutatott, a regényben szereplő Bélák sorsából hiányzik a tragikum. Gágyor Péter kifejtette, véleménye szerint a tragikum az felment. „Zrínyi kirohant, miszlikbe vágják, de tökéletes életpályát fejezett be. Ezeknek a Béláknak sosem fejeződik be tragikummal az életük, azért, mert nem érdemelték ki. A tragikumot ki kell érdemelni” – szögezte le.
