Folyamatosan töltjük, gazdagítjuk nyelvtarisznyánkat
Nyiri Péter irodalomtörténész, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke mutatta be Kassán a társaság által az idén kiadott köteteket, köztük saját, Nyelvtarisznya című könyvét.
Nyiri Péter elmondta, a Magyar Nyelv Múzeumának egyik célja, hogy ráébressze a látogatókat, hogy mi egy nagy közösséghez tartozunk a Kárpát-medencében, felébressze bennük a nemzeti felelősség- és kötelességtudatot. Hozzátette, ez nemcsak egy kiállítóhely, zarándokhely, tudományos műhely vagy közösségi tér, hanem könyvesműhely is.
Az utóbbi nagyrészt elődeinek köszönhető, akik könyvesműhellyé tették a múzeummal szorosan összefüggő, az idén 34 éves Kazinczy Ferenc Társaságot, amely eddig már száznál jóval több kiadványt jelentetett meg. Számuk az idén eddig három kötettel növekedett, ezek a Nyelvtarisznya, a Széphalom évkönyv 28. kötete, illetve Fried István legújabb Kazinczy-könyve.
A Nyelvtarisznya című kötetről a szerző elmondta, az nyelvi, irodalmi esszéket tartalmaz, amelyek valójában azt foglalják össze, ami vele történt a Magyar Nyelv Múzeuma elmúlt tíz esztendejében. „Az ottani munka, a Kazinczyval és a magyar nyelvvel való foglalkozás ösztönözte ezeket az írásokat” – fejtette ki Nyiri Péter. Hozzátette, minden embernek van egy nyelvtarisznyája, amely a magával hozott nyelvi képességeket jelenti.
– húzta alá.
Hangsúlyozta a tudatos nyelvhasználat fontosságát, hisz az cselekvés: válogatunk a szókészletből, a stílusformák közül, meggondoljuk, hogy mit mondjuk. Mint mondta, a nyelvhasználat erkölcsi felelősséggel jár, és bizony a nyelvvel is lehet vétkezni, de gyógyítani is lehet a szavakkal. Hozzátette, manapság talán minden eddiginél jobban szükségünk van a tiszta, a szép beszédre, az egyenes gondolatokra, és arra, hogy mondjuk ki, ha valami fehér vagy ha valami fekete, álljunk helyet ott, ahol vagyunk, tegyünk hitet cselekvéssel is az értékek mellett, a nemzetközösség, a kereszténység mellett. „Azt hiszem, hogy ennek ma nagyon nagy jelentősége van, Magyarországon, a Kárpát-medencében és Európában is” – hangsúlyozta hozzátéve, a szavainkkal is alakítjuk a világot. Ha jót, szépet és igazat beszélünk – Kazinczynak is ez volt az eszménye, a szép, a jó és az igaz szent egysége –, akkor ezzel tudjuk formálni a világ sorsát. „Ez igaz egy kisebb közösségre, nagyobb közösségre, s igaz az egész nemzetre. Annak, hogy milyen a nyelvhasználatunk, befolyása van egy egész közösségnek a sorsára” – húzta alá kiemelve, különösen nagy tétje van annak, hogy megtartjuk-e a határon túl a magyar nyelvet a maga státuszában anyanyelvként, mert ha nem, jön a nemzeti identitás elvesztése, aztán a nyelv elvesztésével a kultúra elvesztése.
– mondta.
A kötetben egyebek mellett szó esik arról, a nyelv és a nemzet sorsa hogyan kapcsolódott össze, de foglalkozik Kazinczy Ferenc és Széphalom kapcsolatával, az anyanyelvi ismeretterjesztéssel, s a Magyar Nyelv Múzeuma tízéves fennállásával is.
Nyiri Péter a továbbiakban bemutatta a Széphalom évkönyv 28. kötetét, illetve Fried István legújabb Kazinczy-kiadványát. Mint mondta, a Széphalom a Kazinczy Ferenc Társaság „zászlóshajója”, ez foglalja össze a társaság munkáját, s az idei kötetben a nemzetközileg is elismert tudósok, kutatók mellett pályakezdők is helyet kaptak. Fried István Szokott ösvényen járj szokatlanul! – Kazinczy Ferenc műfajai és műfajközisége című könyve pedig egy igazi szaktudományos munka, amit a Kazinczy-kutatók is előszeretettel forgathatnak, hatalmas műveltséganyag, széles kitekintés jellemzi. Egyúttal emlékeztetett, ez a szerző ötödik Kazinczy-kötete, és mind az ötöt a Kazinczy Ferenc Társaság adta ki.
