Fellinger Károly lófrálásai Gömörben és Nógrádban

2021. július 13., 09:18
Juhász Dósa János

Remek ötlete támadt a vírusjárvány előestéjén a jókai Fellinger Károlynak, aki úgy döntött, virtuálisan járja be a Felvidéket. Nem igen gondolhatta akkor, hogy mire a kötetek megjelennek, tényleg csak ez az egy megoldás marad az ismerkedésre tájainkkal. Csatangoló, Barangoló. Lófráló és Bóklászó – így áll össze egységes egészé, vagyis Felvidéké a négy kötet, amelyek ugyan a legkisebbeknek készültek Balázsy Géza pazar illusztrációival, s amelyek Pozsonytól Ágcsernyőig barangolják be képzeletben szülőföldünket.

Nem tudom, s nem is igen derül ki a köteteket végig olvasván, járt-e mindegyik településen Fellinger Károly, de hogy jól felkészült belőlük, az biztos. S nagyon jól választott illusztrátort is, Balázsy Géza minden települést meglepi egy-egy rendkívül szellemes illusztrációval, amelyek a szövegtől függetlenül önállóan is megélnek.

A még 2019-ben megjelent első kötet, amely a Csatangoló címet viseli, a Dunaszerdahelyi, a Szenci, a Galántai, a Vágsellyei járás községeit, valamint Pozsonyt és a Pozsony menti falvakat mutatja be, vagyis az alkotó a saját szülőföldjét csatangolja be. Gyors egymásutánban, már a koronavírus idején jelent meg a sorozat további három darabja. Fellinger a következő kötetben bebarangolja a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai és a Nyitrai járás magyarlakta településeit, innen jut el Nógrádba és Gömörbe, majd a negyedik, idén megjelent kötet eljut a keleti végekig, s bebóklássza Kassát és vidékét, a Királyhelmeci, a Nagynihályi és a Tőketerebesi járásokat.

Vegyük most kezünkbe a Lófráló címet viselő, s tájainkon végigrohanó kötetet, amely a Korponai járás területén található Gyűgyön kezdi el lófrálását, s eljut egészen Rozsnyóig. Gömör és Nógrád a kis települések hazája, amíg a Csallóközben és Mátyusföldön több ezres falvakat találunk, Nógrádban és Gömörben az egymást sűrűn követő pár száz lelkes falvak divatoznak. S van belőlük bőven, így a szerzőnek is sokkal nehezebb a dolga, hisz eleve pár versszak jut egy-egy falura, amelybe be kell zsúfolnia egy-egy falu arculatát.

De Fellingerről a könyvet elolvasván elmondhatjuk, alaposan felkészült belőlünk, ismeri a régióban sorjázó falvak történelmét, mese- és mondavilágát, a dűlőneveket, a gasztronómiai szokásokat, s a régió neves szülötteit is, akiket szintén belesző a frappáns kis versikékbe.

Természetesen ebben a régióban is Petőfi a menő, de nem feledkezik meg Gyürky Antaltól kezdve Szvorák Katókán át Dusza Istvánig, ahogy Csontváryra, az Osgyánból elszármazott lőcsei fehér asszonyra, Géczy Juliannára, de Dúdor Istvánra, Kovács Magdára és Tóth Elemérre is felhívja fiatalabb, s kevésbé fiatal olvasójának a figyelmét. Itt-ott egy-egy ma is működő kultúrcsoport is bekerült a kínálatba, a ragyolci és a gesztetei asszonykórusról is tud, de e sorok szerzője például e kötetből tudta meg, hogy Mács József mellett született Bátkában még egy íróember Bényei István személyében.

Szép számmal szerepelnek dűlőnevek is egy-egy települést bemutató versikében, ahogy a nem gömöri vagy nógrádi olvasó tudomást szerezhe6t arról is, hogy az itteni konyha elképzelhetetlen volt a pampuska, a herőce, a ferentő, a krumplilaska vagy a tócsni nélkül. Nem tudom, a könyvet olvasó ifjú olvasók tudják-e még, milyen finomságok rejlenek ezen szavak mögött. Lám, legtöbbjüket már a helyesírási program sem ismeri.

Fellinger hitet tesz a szlovák-magyar együttélés mellett is, merészen kijelenti, hogy a tót lánynak nincs is mása, de tud Bartók gerlicei szlováknépdal-gyűjtéséről is.

Azt meg elnézzük a szerzőnek, hogy ragaszkodik a Korláti helységnévhez, holott bizony az Korlát i-nélkül, s még az is megbocsátható, hogy Balogfalát Magdolna helyett összeboronálja Katalinnal. Gondolom, Katalin is szép lány, ahogy egykor messze földön híres település volt Várgede is. Győry Dezső 1848-as múltját még olyannak láthatta, s pár évtizedig még a gyorsvonat is megállt híres fürdője előtt. Függetlenül ezen apró túlzástól, a Várgedét bemutató vers a legfrappánsabbak közé tartozik.

Pár évvel ezelőtt jelent meg Ádám Zita és Ferencz Anna szerkesztésében A hely, ahol  élünk címet viselő regionális olvasó- és munkáltató értékkönyve, amely az alapiskolák felső tagozatosai számára szerette volna megmutatni Nógrádot és Gömört, azt a szülőföldet, amely egykor Magyarhon leggazdagabb régiói közé tartozott, s amelynek ma már csak a múltja tartja a versenyt a XXI. századdal.

Fellinger Károlynak a Lilium Aurum Kiadónál megjelent kötete(i) a legkisebbek számára mutatják be azt a szegénysége ellenére is felemelő szülőföldet, amely legalább így, verses formában őrzi az egykori, elmúlhatatlan dicsőséget.

Csak javasolni tudjuk a régió iskoláinak, hogy mielőbb gyűjtsék be házi könyvtárukba, s ha majd a vírusjárványt megszüntetik, akkor érdemes meghívni a szerzőjét is egy találkozás erejéig.

Kövesse facebook oldalunkat is!