Fél évszázados jubileumát ünnepelte a kassai Kazinczy Napok
Ötvenedik alkalommal rendezték meg a Kazinczy Napokat Kassán. A fél évszázados múltra visszatekintő rendezvény idei évfolyamának programja rendkívül színes volt.
A rendezvény megnyitóján Köteles Szabolcs, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke kijelentette, megérett az idő arra, hogy Kassa magyar szellemi központtá váljon. „Természetesen ehhez szükséges, hogy ezt a helyzetet a kassai magyarság, pontosabban a Kassa vonzáskörzetébe tartozó magyarság felismerje, és merje megtenni a szükséges lépéseket” – fogalmazott hozzátéve, véleménye szerint ez a szlovákiai magyarság túlélése szempontjából is szinte elengedhetetlen.
A négynapos rendezvénysorozat keretében, melynek központi témája a száz évnyi felvidéki magyar kisebbségi lét volt, megnyitottak egy fényképkiállítást az elmúlt évszázad kassai magyar kulturális rendezvényeinek fotóiból, valamint megkoszorúzták Kazinczy Ferenc emléktábláját a Fő utcán. Az első két nap előadásai jellemzően történelmünk fontos eseményeivel, fordulópontjaival foglalkoztak, a harmadik nap pedig nyelvi, nyelvhasználati kérdéseket jártak körül.
Simon Attila, a Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatója és Ötvös Anna történész arról beszélgettek, hogyan lett Kassából Košice, Szabó Viktor, a kassai Állami Tudományos Könyvtár munkatársa a városban az első világháború idején létesített Hősök temetőjének történetét ismertette, Štefan Šutaj, a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomkutató Intézetének vezetője a háború utáni csehszlovák törvényekről beszélt, Halász György, a Henszlmann Imre Történelmi Társaság elnöke 1968-as élményeit mondta el. A Kazinczy Napok 50 éves múltját idézte fel Duncsák Mária, a kassai Csemadok alelnöke Máté László tanár, Szaszák György újságíró, Petővári Ákos miskolci tanár, irodalomtörténész és Hlavács Mária tanár társaságában. A rendezvény harmadik napján a nyelvé volt a főszerep, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a kárpátaljai magyarság – könnyűnek egyáltalán nem nevezhető – helyzetéről beszélt, Kiss Beáta, az MKP oktatási és kulturális alelnöke a szórványkezelésről tartott előadást, Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos a magyar nyelv helyzetéről szólt a szlovák közigazgatásban, Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor fő szervezője a Kétnyelvű Dél-Szlovákia tevékenységét ismertette, illetve az utóbbi Sápos Aranka, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa, Pomozi Péter, az ELTE docense és Tohol Orsolya, a KIKELET elnöke tásaságában arra kereste a választ, hogyan lehet sikeres a felvidéki magyarság a 21. században. A rendezvény utolsó napján az érdeklődők Széphalomra tehettek látogatást.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke a Kazinczy Napokat értékelve nagyon fontosnak nevezte, hogy egy ilyen rangos rendezvény egy fél évszázada folyamatosan megvalósul Kassán. Mint mondta, az idei évfolyam programja nagyon jó volt, témái húsbavágók, akár a nyelvhasználattal, akár a kisebbségi léttel, a közösséggel, a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatosak, mind olyan kérdések, amit meg kell beszélni. „A közönségnek, a közösségnek fontos, hogy érezze, ha magyarként meg akarunk maradni, ezek elemi kérdések, témák a számunkra” – fogalmazott. Hozzátette, kalapot emel azok előtt az emberek előtt, akik ezt a rendezvényt már ötven éve megvalósítják.
Egyúttal rámutatott, hazai viszonylatban Kassa nagyvárosnak minősül, így – Pozsonnyal együtt – itt teljesen más körülmények között kell a közösségi tevékenységet folytatni, mint kisebb településeken, más lehetőségekkel kell számolni, más metodológiát kell alkalmazni. „A Csemadoknak, a közösségnek fontos, hogy olyan rendezvényei legyenek, ahol értesülünk egymásról, bátorítjuk egymást, ahol ötletelni tudunk, ahol elő tudunk jönni olyan dolgokkal, amit mások nem biztos, hogy meg tudnak csinálni. És ne felejtsük el, hogy azt, amit mi nem csinálunk meg, helyettünk senki nem csinálja meg. Itt, Kassán, ebben a városban, ebben a régióban közös felelősségünk, hogy ezt a rendezvényt tovább vigyük, hogy a következő generációnak is át tudjuk adni. Ezért örülök annak, hogy Köteles Szabolcs vezetésével az itteni Csemadok ezt vállalja, és jól csinálja” – mondta Bárdos Gyula.
Köteles Szabolcs a Kazinczy Napok 50. évfolyama kapcsán megjegyezte, véleménye szerint a szervezőcsapatnak sikerült megvalósítania az elképzeléseit. A rendezvényen hangsúlyos szerepet kapott a kisebbségi lét, a felvidéki magyarság elmúlt száz évének fordulópontjai, mint 1918, 1938, 1948 vagy 1968. „Nekem személy szerint az volt az indíttatásom, hogy ne csak visszarévedjünk a múltba, hanem valamilyen tanulságot is levonjunk belőle. Szerintem az sikerült” – vélekedett. „Először megnéztük a múltat, próbáltuk érinteni, feldolgozni a fájó pontokat, majd a jelennel, de leginkább a jövővel foglalkoztunk” – fejtette ki a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke. Hozzáfűzte, emellett az volt a cél, hogy rámutassanak, vannak olyan értékes embereink, akiket alig ismerünk. „Nagyon szeretném megmutatni a közösségnek, hogy vannak értékes tagjai, és ha rájuk támaszkodunk, egymásra és a belső értékeinkre, akkor Münchhausen báróként a saját hajunknál fogva emelhetjük fel magunkat. Én tényleg úgy látom, hogy most alkalmas az időpont. Annyira letargikus a közösségünk, hogy nem vesszük észre, nem hisszük el, hogy jobb a helyzet. Én azt mondom, most jobb, és próbáljunk meg ezzel kezdeni valamit” – fogalmazott Köteles Szabolcs.
