Egy polgár Abszurdisztánból
Ez volt a címe annak a könyvbemutatóval egybekötött megemlékezésnek, amelyet a pozsonyi Liszt Intézet, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás Grendel Lajos Kossuth-díjas író születésének 75. évfordulója alkalmából szervezett.
Az itt jelenlévőket leginkább az köti össze, hogy mindenkinek van legalább egy Grendel Lajoshoz fűződő közvetett vagy közvetlen története,
például mert életük egy-egy pontján kezükbe került egy fontos Grendel-szöveg, esetleg kollégák voltak, vagy a tanár úr vezette be őket a 20. század magyar irodalmának rejtelmeibe, illetve látták őt 1989-ben a téren, aztán később a Prazdrojban, netán a Café di Prágában.
– mondta Venyercsan Pál, a pozsonyi Liszt Intézet igazgatója a megemlékezés megnyitóján hozzáfűzve, bár már négy éve nincs közöttünk, alkotásai megmaradtak, azokkal üzen nekünk ma is.
„Amióta irodalommal foglalkozom, nekem is van egy Grendel Lajos-történetem, ami az egész eddigi pályafutásomat végigkísérte, és ebből a történetből nehéz lenne egyetlen részt kiemelni. Grendel Lajos fiatal koromtól segített abban a tenni akarásban, amit folyamatosan meg-megfogalmazgattam” – mondta Hodossy Gyula, a Szlovákiai Írók Társaságának elnöke. Grendel valóban mindenütt ott volt: segédkezett a szlovákiai magyar klubmozgalom szervezésében, segített a fiatal írók mozgalmának, az Iródiának, vagy akár írótársaságnak a megszervezésében is.
„Ő volt az a pont, akihez fordulni lehetett bármilyen gond vagy elbizonytalanodás esetén, folyamatosan a szlovákiai magyar irodalmi élet képviselőinek érdekében próbált meg tenni” – mondta hozzáfűzve, nagyon sajnálja, hogy az utóbbi időben kevés szó esik a műveiről. A szlovákiai magyar irodalom jeles képviselői egyébként is, mintha kezdenének kikopni az emlékezetből, tette hozzá. Ezért is tartja fontosnak a Magyar Művészeti Akadémia Kiadó által megjelent kötetet, amely Grendel Lajos összegyűjtött elbeszéléseit tartalmazza.
– jegyezte meg Hodossy Gyula.
Egyre inkább véletlenszerűen hangzik el egy-egy visszaemlékezésben Grendel Lajos neve Tóth László író, költő, műfordító, szerkesztő szerint is, pedig munkásságával, művészetével maradéktalanul teljesítette azt, ami reá kiszabatott az életben, s amivel alaposan beleszólt világunk rendjének alakulásába is. Mint mondta, Grendel Lajosnak, műveinek, írásainak, több fronton vívott közéleti, irodalmi és szerkesztői csatározásainak is köszönhetően a csehszlovákiai magyar irodalom is fokozatosan erősödött, „végre kezdett irodalom lenni”.
„Már rögtön a második könyvétől, az 1981-es Éleslövészettől felzárkózott annak a próza nyelvén szemléletváltó folyamatnak az élvonalához, melynek az 1970–1980-as évek fordulóján a kortárs magyar epika egy máig eleven hatású értékszemlélete és prózapoetikai fordulata köszönhető” – fogalmazott Tóth László. Ezután egymást követték a könyvei, amelyekkel olyan életművet teremtett, amely méltán válhatott a 20–21. század fordulóján a magyar irodalom egyik külföldön is kedvező fogadtatásra talált viszonyítási pontjává.
Grendel a heves vitázó, öntörvényű, független értelmiségi megtestesítője volt,
aki kezdettől a maga szemével nézte a világot, akárhogy is néztek rá emiatt mások. Világéletében örökös párbeszédben állt a világgal, egy örökös kérdező volt, tette hozzá.
A Magyar Művészeti Akadémia Kiadó gondozásában az évfordulóra megjelent Grendel Lajos Összegyűjtött elbeszélések című kötetet Pécsi Györgyi irodalomtörténész, kiadóvezető mutatta be. Mint elmondta, a Magyar Művészeti Akadémia törvényben rögzített feladata az értékmentés, értékvédés és az értékek közvetítése. Ennek keretében felvállalja azoknak az értékes kiadványoknak a kiadását is, amelyeket támogatás híján senki más nem vállal fel.
Így született meg gondozásukban a most megjelent Grendel-kötet is, amely első része a tervezett életműsorozatnak.
„Nagyon érdekes Grendel Lajos novellisztikája, ugyanis sem a hagyományosabb korábbi szlovákiai magyar prózából nem értelmezhető, sem pedig a magyarországi prózából nem vezethető le” – mondta. Élvezhető, könnyen olvasható élettörténetek ezek.
Grendel életének utolsó korszakában visszatért az eredeti indulásához, a szlovákiai magyar valóságról ír. Modernista eszközzel ugyanazokat a korábbi kérdéseit már tagoltabban, árnyaltabban teszi fel. Aminek az a lényege, hogy az a kisvárosi polgárság, amiből ő is jött, hanyatlásnak, pusztulásnak indult, nincsenek olyan magatartásminták, amelyekre az újabb nemzedékek támaszkodhatnának, nincsenek erkölcsi igazságok” – tette hozzá Pécsi Györgyi.
Az est folyamán elhangzott egy részlet Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész előadásában Grendel Bukott angyalok című könyvéből is. A színművésznek köszönhetően az évfordulóra hangoskönyv is készült a műből.
„A könyv a második világháború utáni eseményeket, a ligetfalui tömegmészárlást és a besúgórendszert is taglalja, amelynek az én életemben is volt szerepe. Valószínűleg ez is okozta, hogy éppen ehhez a könyvéhez nyúltam, de
– fogalmazott lapunknak Tóth Tibor.
Az est során Grendel Lajosról megemlékezett Karol Wlachovský műfordító is, aki az író összes könyvét lefordította szlovák nyelvre.
Miglinczi Éva, a Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület elnöke pedig a Grendel Lajos '75 képzőművészeti pályázatra beérkezett művekről tájékoztatott.
Mint mondta, összesen 129 pályamunka érkezett, sajnos a Felvidékről mindössze 9.
A nyertes alkotásokat szeptember 20-án Budapesten, a Vigadó épületében szervezett Grendel-konferencián mutatják be, de reményeik szerint Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, illetve Léván is megtekinthető majd a tárlat.
Megjelent a Magyar7 2023/19-es számában.
