Egy letűnő világ mesés dokumentuma – KÉPEKKEL
A múlt héten mutatták be a dunaszerdahelyi Country Pubban Fellinger Károly Kenyérbélvilág című meséskönyvét. A kötet a közismert szerzőnek elsősorban a 1993-as, szülőfalujában, Jókán, a romungro közösségben folytatott gyűjtésén alapul, amely során a közszájon forgó cigány meséket és a roma hiedelemvilágot dolgozta fel, de a könyvben akadnak gyűjtések távolabbi falvakból is.
A megjelenteket elsőként Nagy Erika, az est moderátora köszöntötte, aki elmondta, hogy a kötet a nyár folyamán látott napvilágot a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában. Mint mondta, Fellinger Károly napjaink egyik legtermékenyebb felvidéki magyar írója, aki a mai napig több mint 70 kötetet jelentetett meg, s a gyermekkönyvei száma is jelentős. Legújabb kötete 54 mesét tartalmaz, amelyeket Mátyusföldről, Csallóközből és Érsekújvár környékéről gyűjtött össze és dolgozott fel. Történetei rövid, frappáns, egy-egy csattanóra épülő világa azt az autentikus folklórt mutatja be, eleveníti fel, amelyek mögött sok évszázados utazás, vándorlás áll, emelte ki Nagy Erika.
A szerző és a kötet méltatója Nagy Iván etnológus, a Csallóközi Múzeum igazgatója volt.
fejtette ki Nagy Iván, aki olyan híres emberekre hivatkozott, mint Kőrösi Csoma Sándor, vagy akár Vámbéry Ármin, mondván ők a végletekig beleélték magukat a megismerni szándékozott kultúrába, akár oda is költöztek a feltárandó kultúra helyszíneire. Maga Fellinger is így tett, amikor Jókának, és a községnek szűkebb, bővebb környékét bejárva megismerkedett az itt élő cigányok meséivel, fogalmazott a múzeumigazgató.
mondta Nagy Iván, akinek a legnagyobb ellensége csupán az idő volt, hogy sikerül-e mindent feltérképeznie, megtudnia, megértenie a könyvbemutatóig. Mint említette, az idő azonban csak a méltató ellensége volt, ugyanis a mese időtlen. Azok az örök történetek, valamint az igazságok, tanulságok, amelyek a mesében, és Fellinger könyvében benne vannak, ugyanis függetlenek az időtől.
hangsúlyozta a méltató. Megemlítette, hogy a kötetben olyan eredetmesékre bukkanhatunk, mint az Égig érő jegenyenyárfa, a Két testvér vagy a A cigányok ősei. Találhatunk a könyvben azonban olyan archaikus elemeket tartalmazó meséket is, amelyek a magyar és európai mesékben is megtalálhatók. Ilyen például a gyermekgyilkosság (Hóvirágok), amikor saját húsuk biztosítja az erőt (Varjúleves), illetve mikor az újszülöttet odaadják a gonosznak (Aranykocsi, fokhagyma). A könyv legnagyobb részét az ún. hiedelemmesék teszik ki, mivel senki sem olyan babonás, mint a cigányok, szögezte le Nagy. Hisznek a boszorkányban, ördögben, kivált Belzebubban, hisznek a Múlóban, aki a halál, a csillagokban és a madarakban, a sánta kacsában, a sárkányokban, meg még sok másban. Az ebbe a csoportba tartozó mesék például Az anyajegy, A cigány eskü, Az aranypatkó, A falitükör, Ördöglyuk, Az ördögnek tett ígéret, A két kívánság, vagy a Bátor-féle Katica. A könyv következő csoportja a tréfás mesék gyűjteménye. Ehhez a csoporthoz tartozik a Töklámpás, a Bumeráng és a Háztető.
húzta alá Nagy Iván.
A Kenyérbélvirág meséi közt bolyongva a legkisebbik fiú ráakadhat az oktatómesék csoportjára is, ami igazi segítőként járul hozzá, hogy kiigazodjunk a mesék rengetegében, mondta az igazgató. Ezek azok a mesék, amelyek valamiféle erkölcsi tanulságot hordoznak, és minden nép meséi között megtalálhatók. Olyanok, mint egyezmények vagy útmutatók, hogy érdemes legyen betartani az emberek közti erkölcsi szabályokat. Ilyen mesék A világ végén, Noé apánk, Varjúleves, Ürgepörkölt, vagy A cigány ember rézkrajcárja. Nagy Iván arra is felhívja a figyelmet, hogy tipikus cigánynevek is gyakorta előfordulnak a szövegben (pl. Dzsukel, Dzsézi, Nyaka, Dzsie, Káló) és megjelennek a romákra jellemző mesterségek is (kovácsok, teknővájók, fakanál faragók, kosárfonók, bádogos-kolompérok, vályogvetők, zenészek, lókereskedők).
hangsúlyozta Nagy. Kiemelte továbbá azt is, hogy
mondta.
Ezek után Nagy Tibor olvasott fel egy mesét a kötetből, majd a méltató olvasta fel egyik kedvencét.
Én úgy gondolom, hogy a világ, amibe belecsöppent az olvasó, egy rendkívül sokszínű, változatos világ, ami mélységekbe és magasságokba röpít, fogalmazott Nagy Erika.
mondta Nagy Erika, aki bemutatta a közönség soraiban helyet foglaló Király Anikót, aki a könyv illusztrátora volt. Mint mondta, a képi- és a szövegvilág együtt alkotja meg azokat a szerethető, pajkos, szép szereplőket, akiken keresztül a felvidéki cigányság alakja kialakul, összeáll az olvasóban a meséskönyv olvasása, forgatása közben. Az illusztrátor kapcsán Fellinger Károly megjegyezte, hogy Anikó nemcsak egy elvégzendő munkát látott a feladatban, hanem úgy érezte, hogy a téma igazán érdekli őt. Az sem volt mellékes számára, hogy ő is jókai, aki benne van ebben, ismeri és így nagyon ráérzett.
Fellinger azt is megjegyezte, hogy a gyűjtést 1993-ban Szüllő Dezsővel, a művelődési otthon akkori igazgatójával közösen kezdték el, zömmel az idősebbek körében. Nemcsak mondákat, meséket, hanem szó szerint mindent gyűjtöttek, főleg a magyarul beszélő romáktól. Sajnos ezt már manapság nem lehetne véghezvinni, mert sokan meghaltak közülük és azóta teljesen átalakult a község és a roma közösség is.
festett Fellinger egy nem túl vidám képet a magyarul beszélő romák fogyásáról. A meséskönyv viszont sikerrel mentett át egy kötetre való értéket ebből a páratlanul gazdag és színes régi világból a XXI. század világába, hogy a ma olvasói és a legfiatalabbak is részesei lehessenek annak a szépirodalmi és kultúrtörténeti csodának, ami jelen állás szerint lassan, de biztosan, mint a Gorkij műve alapján készült film címében a Cigánytábor, az égbe megy...
