Egy darab Zalabai
Zalabai Zsigmond a magyar irodalomkritika meghatározó alakja. Fájdalmasan korai halála nagy űrt hagyott maga után a szakmában. Most, egy véletlen folytán a személyes Zalabai-világomba sikerült egy darabot visszaszerezni belőle.
Az 1974-ben megjelent, A vers túloldalán című, első kötetében már teljes irodalomelméleti vértezetében lépett olvasói elé.
A könyv a csehszlovákiai magyar irodalomtudomány „felnőtté válásának" egyik mérföldköve, amelyben a tudós alapossága a műélvező alázatával párosul. Négy évvel később jelent meg Koncsol László Kísérletek és elemzések című munkája. Éppen ezért nagyon megörültem, amikor az egyik könyvbazárban sikerült rábukkannom Zalabai könyvére, amelyet egy ismert galántai tanárszemélyiségnek, Mórocz Károlynak dedikálta két évvel születésem előtt, szülővárosomban, Komáromban.
Így nemcsak egy értékes könyvet mentettem meg, hanem Zalabai kézírását is könyvespolcomon tudhatom. Koncsol László elhunyt barátjára emlékezve azt írta: „Amit viszont írt és épített, az itt maradt, s nekünk maradt itt, nekünk (...)." Nekem.
