2023. március 4., 17:17

Dunaszerdahelyen vendégeskedett Szabó Zoltán Attila író, rendező

2023. március 2-án, csütörtökön a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárban a SZMÍT vendége volt Szabó Zoltán Attila író, újságíró, filmrendező, a Nyugat Ma szépirodalmi folyóirat egyik alapítója, a Nyugat Plusz folyóirat főszerkesztője. Beszélgetőpartnere Nagy Erika, a SZMÍT egykori titkára volt, akinek segítségével színes képet kaptunk Szabó munkásságáról, továbbá részletesebben is szó esett az Újnyugat Irodalmi Körhöz fűződő kiadványokról, aktivitásokról, főképp a Nyugat Plusz Extra antológiáról.

dsc_1999
Galéria
+19 kép a galériában
Szabó Zoltán Attila és Nagy Erika
Fotó: Lacza Gergely

Az érdeklődők először egy erre a napra készült videó-összeállítást láthattak, amely Szabó Zoltán Attila munkásságának egy szeletét villantotta fel. Bevezetőjében Nagy Erika elárulta, hogy a vendégével a SZMÍT már évtizedek óta jó kapcsolatokat ápol és ha bármilyen programra, előadásra volt szükség, vagy ha épp közösen terveztek volna valamit, rá mindig számíthattak.

szabo-zoltan-attila-a-jozsef-attila-szinhazban-az-ady-est-probajan
Szabó Zoltán Attila a József Attila Színházban, az Ady-est próbáján
Fotó:  Szabó Zoltán Attila

A Nyugat Plusz folyóirat 13 éve létezik, s először Nyugat Ma néven jelent meg. Szabó szerint már akkor sikerült valami olyasmit felmutatniuk, ami formailag is különlegesnek, érdekesnek számított, és a megújulás során is a minőséget tartották szem előtt, természetesen nemcsak formai értelemben. A tudatos építkezést alátámasztandó a főszerkesztő a kiadványaik borítóját hozta fel példaként. A folyóirat 10. születésnapja alkalmából készült összegző kiadványuk borítóján a grafikusuk, Kisteleki Dóra révén már Szindbád szerepelt, még maszk nélkül, az ugyancsak az ünnepi évben megjelentetett 2. összegző kiadványban azonban Krúdy hallhatatlan hőse már maszkot viselt, a 2021-ben napvilágot látott Újnyugat Antológia kötet borítóján Szindbád, mint szájmaszkos rikkancs látható, majd a 2023-nak “címzett” Nyugat Plusz Extra antológián Szindbád, mint a béke hírnöke üzen a nagyvilágnak. A cilinderes alak puskájának csövéből csokor virág lóg ki. Nyilván a Szindbád-sorozat sok mindent elárul az Újnyugat Irodalmi Kör, illetve kiadványaik koncepciójáról. Szindbád alakja újra és újra visszatér, a 2021-es Újnyugat Antológia borítóján is szerepel, de szájmaszkban, ami ismét egy kapcsolódási pont az akkori jelennel. Az új antológia címlapján egy virággal a kezében pedig a békét hirdeti.

A 13 év kalandos volt, de azért kezdtük el, hogy idáig eljussunk. Arra nem nagyon gondoltunk, hogy közben lesz egy-két kanyarmenet, ami leginkább a dodzsemhez hasonlítható, de ennek ellenére ezeket a kanyarokat is általában bevettük, és ez most különösen jó érzés. Az is fontos, hogy az olyan kapcsolatok, mint amilyen most a SZMÍT-tel van, sosem haltak el. Nem féléves történetekről van szó”,

- mesélte a főszerkesztő.

Nyugat Plusz Extra
Nyugat Plusz Extra
Fotó:  internet

Az Újnyugat Irodalmi Kör nem egy hagyományőrző egylet, nem koszorúőzni járunk, hanem itt és most alkotunk, fejtette ki Szabó. Az is fontos része munkánknak, hogy minden beküldött anyagra válaszolunk, vagy legalábbis ügyelünk rá, hogy válaszoljunk, mert az ellenkezője azért nagyon sok szerkesztőségnél megtörténik, folytatta. Az is lényeges része az Újnyugat-missziónak, hogy több generációs projekt; különböző gondolkodású, világlátású emberek, tehetséges alkotók bázisa.

A friss kötetben például nagyon fiatal, gimnazistakorú szerzőink is vannak, akiknek a neve és írása pontosan ugyanolyan betűméretben és tördelésben szerepel a kötetben, s ennek üzenetjellege van, mesélte a főszerkesztő. A Nyugat Plusz Extra kiadványban a felvidéki szerzők közül Hodossy Gyula, Tőzsér Árpád, Bolemant László, Varga Imre, Fellinger Károly, Z. Németh István, Száraz Pál, Petőcz András és Jancsó Péter írásai is szerepelnek. Szabó kifejtette, hogy egyes kiadók és irodalmi folyóiratok bizonyos nevek, haverok vagy ideológiák köré szerveződnek, de az ő esetükben mindig a mű van a fókuszban, és teljesen mindegy, hogy ki teszi le az asztalra, ha minőségről van szó. Hogy ennyi felvidéki szerepel az antológiában, az a minőséget jelzi, húzta alá a mondandóját a főszerkesztő.

Szabó Zoltán Attila és Kálloy Molnár Péter rendszeres résztvevői a SZMÍT által szervezett fiatal írók táborának. A közismert színész felolvasásokkal, megzenésített versekkel színesíti a programot, de nem mellesleg ő is a szerkesztőbizottság tagja, és versei is megjelennek a lapban.

szabo-zoltan-attila-a-petofi-irodalmi-muzeum-nyugat-plusz-eloadasan
Szabó Zoltán Attila a Petőfi Irodalmi Múzeum Nyugat Plusz-előadásán
Fotó:  Szabó Zoltán Attila

Az irodalmi esten a Tabán a világ közepe című könyvről is szó volt. A kötet előszavát dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának tárcavezetője jegyzi, az utószót pedig Lukács Sándor, Kossuth-díjas színművész, költő, a Nyugat Plusz szerzője írta. A könyvhöz kapcsolódik egy, a magyar kultúra napján készült videó is, amely megörökítette a Talány Akusztik nevű zenei formáció közreműködését a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola 40 tagú gyermekkórusával. A Tabán-blues című dalt adják elő közösen. Ennek kapcsán azt illik tudni, hogy Szabó Zoltán Attila, aki Schwalm Zoltán néven írja verseit, egyúttal házigazdája a Jókai Anna Szalonban a Tabán-sztorik elnevezésű zenés, irodalmi, helytörténeti előadásoknak is, és a Talány Akusztik nevű zenei formáció egyik alapítója, szövegírója.

Az is egy óriási visszajelzés volt, hogy amikor ez a lehetőség adódott, az ország talán első számú kórusiskolájából nagyjából fél nap után reagáltak, hogy benne vannak”,

állapította meg Szabó az együttműködésről.

Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere így ír a könyvről előszavában:

A régi Tabán – Buda, majd Budapest fejlődése (és városrendezése) miatt – a maga fizikai valójában eltűnt. Az emlékezet mégis megmentette a „magyar Montmartre”-ot, amelynek kocsmái, vendéglői, illetve az ezekben alkotó és szórakozó irodalmárok és művészek – Krúdy Gyula, Szerb Antal, Tersánszky Józsi Jenő. Molnár C. Pál, Zórád Ernő (és még hosszan sorolhatnánk a Tabánhoz Kötődő kiválóságokat) – megteremtették és fenntartották legendáit. Ezek a legendák pedig tovább éltek, élnek a mai napig, és nemcsak a könyvek hasábjain, irodalmi estek beszélgetésein vannak jelen – képesek még úgy is meghatározni a Tabánt, hogy ennek a régi városrésznek ma már igen kevés materiális emlékét lehet megtalálni. (Ezért lehetséges, hogy ugyanúgy vonzotta a művészeket, zenészeket, írókat az ´50-es, ´60-as, ´70-es ´80-as években, ezért történhetett, hogy az egykori borospincék és vendéglők helyén kialakított park lett a magyar könnyűzene egyik ikonikus helyszíne.)”
dsc_1987
Dunaszerdahely vendége volt Szabó Zoltán Attila - közönség
Fotó:  Lacza Gergely

Az esten még szó esett Szabó Zoltán Attila Tabló 1. és 2. című interjúköteteiről is, amelyekben a szerző negyedszázad alatt készített interjúkból válogatott össze két kötetre valót olyan személyiségekkel, akik jelenlétükkel és művészetük révén nagyon sokkal járultak hozzá a magyar kultúra gyarapodásához. A szintén Szabó által jegyzett K.Ö.R. (Kálloy összes rövidítve) című könyv kiadói fülszövegében, leírásában a következőket olvashatjuk:

Ez a könyv nem hagyományos színészkönyv! A megfelelés kényszere nélkül íródott, s leginkább egy negyedszádos barátság tükrében, őszintén, mesél 50 és fél esztendőről, sikerekről, kudarcokról, gyermekkorról, felnőtté válásról, »beérkezésről«. Kálloy Molnár Péter (KMP) és Szabó Zoltán Attila (SZZA), a riportalany (a főhős?) és a kérdező, a színművész és az író olykor szerepet cserélnek, a kötet hangvétele kávéházi társalgást idéz, a megszokott paneleket kerülő, vállaltan játékos, élvezetes olvasmány.”

Innen kapcsolódtunk a Koronatanú című dokumentumfilmhez, melyben Hetényi Károly nyilatkozik. Hetényi Károly egy árvaházból kilépve lett a New York Palota inasa, akiből később egy legendás pincér lett. A Nyugat koronatanúja megjárta az orosz frontot, dolgozott malomban, volt keszonos és még Karinthy inasa is.

dsc_2001
Szabó Zoltán Attila és Nagy Erika
Fotó:  Lacza Gergely

Szabó Zoltán Attila kedves vendégként egy kis tömény nedűt is hozott az érdeklődőknek. A stílszerűen A Tabán a világ közepe nevű, cigánymeggyből készült bivalyerős pálinka nagy sikert aratott a közönség körében.

dsc_1985
Galéria
+19 kép a galériában

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.