Duba Gyula: Sólyomvadászat
A nemrégen elhunyt kiváló Kossuth-díjas író harminc évvel ezelőtt, 1994-ben adta ki ezt a kisregényét, amely talán a legvékonyabb könyve, még 130 kis méretű oldalt sem tölt meg.
Nagyon „realisztikus”, de formai szempontból mégis szokatlan, a II. világháború után, az 1950-es években induló felvidéki írókra nem jellemző megoldásokat alkalmazó szöveg ez, amelyben az egymást követő fejezetek nem a folyamatosan haladó idő szerint rendeződnek, hanem a főhős tudatában, mint egy nyugtalan álomban már-már találomra egymásra tolulnak.
Vazallus Lázár egyfajta szerződést kötött az ördöggel, mint Thomas Mann Doktor Faustus című regényének zeneszerző hőse, Adrian Leverkühn, de az őt megkörnyékező ördög a titkosrendőrség, amely zsarolással veszi rá a hőst, hogy aláírja az együttműködést a szervezettel, miközben fia, akinek a jövője érdekében teszi mindezt, teljesen elidegenedik tőle.
A történet kulisszáiban ráismerünk a pozsonyi belváros utcáira és vendéglátóhelyeire, ugyanakkor a hős sorsa számos felvidéki magyar értelmiségi félresiklott életét is tükrözi.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2024/22. számában.
