Cey-Bert Róbert Gyula életmű-bemutatóját tartották a JURTA Látványtárban - KÉPEKKEL
A korábban más helyszíneken megrendezett felvidéki könyvbemutatói után október 29-én a jóbarátja és könyvei előszavának egyik írója, dr. Csámpai Ottó szociológus, történész, egyetemi tanár által önköltséges alapon a zoboralji Nyitracsehi községben működtetett JURTA Látványtárban tartotta A szkíta Turul dinasztia örökösei című történelmi regénye bemutatóját a Siófokon élő dr. Cey-Bert Róbert.. Valójában a kalandos életű őstörténetkutató-író idei 85. születésnapja kapcsán tartalmas életmű-bemutató részesei lehettek a helyi és távolabbról érkezett érdeklődők. A Ma7 is szívesen tett eleget a jubileumi rendezvényre szóló meghívásnak.
„Cey-Bert Róbert Gyula a magyar történelmi regény jelenlegi legjelentősebb írója. Minden magyar olvasó lelkét megmelegíti azzal a szeretettel, írói történet-mesélői magas minőségével és valóban hatalmas történeti tudásával, ami mindegyik regényére jellemző.
Regényének főszereplői közösségépítő, erősítő jellemek, akik a magyarság tovább-élését, erkölcsi és katonai nagyságát adják. Példájuk, mely a múltból jő, irányt mutat a jövőbe” – olvasható a Hun trilógia harmadik kötetének hátlapján Raffay Ernő történész, a budapesti Magyarságkutató Intézet neves szakemberének ajánlása.
A vasárnapi zoboralji esemény házigazdája pedig így fogalmazott: „Ez az a könyv, amelyre vár már több, mint egy évszázada a magyar történelmet kedvelők lelkes tábora...”. A magyaros díszben pompázó JURTA Látványtárban Földessy László, zsérei pánsípművész a Honfoglalás című dallal alapozta meg a kellő hangulatot, majd Csámpai Ottó köszöntötte a vendégeket, a szerzőn kívül Püski Istvánt, a budapesti Püski Kiadó és Könyvesház tulajdonosát és a Gútáról érkezett Vermes István Koppány lovasíjász-bajnokot. Majd felidézte a magyarországi vendégekhez három évtizede fűződő barátságát, mely gyökerei a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület 1993-as évi őstörténet konferenciájára nyúlnak vissza, amelyen e cikk írója is sok új nemzettudat-erősítő ismerettel gazdagodott. Megjegyezte: „Azóta hármasban dolgozunk”.
Ahogy a Ma7 portál által több alkalommal szervezett komáromi könyvbemutatókon, úgy e helyszínen is tömören összefoglalta Cey-Bert Róbert Gyula Somogy megyei Bárdudvarnokon, Koppány szülőföldjén indult tartalmas életútját, szót adva az írónak is. Annak során hallhattunk az akkor 18 éves fiatalember 1956-os magyar forradalom budapesti eseményeiben való részvételéről is, mely után emigrálnia kellett külföldre.
Püski István visszaemlékezett a saját szüleire, akiknek köszönhetően megalapozta az egészséges, mély magyarságtudatát, történelem-, hagyomány- és irodalomszeretetét. Személyesen ismerhetett meg olyan írónagyságokat, mint amilyen Németh László és több kortársa volt, „akiknek a lelkébe ivódott, hogy mit jelent magyarnak lenni”.
Mivel Cey-Bert műveiben a turulsólyom olvasóit végig vezeti a magyar történelem jelentős eseményein, adódott a kérdés: az hogyan és miért kapcsolódik történelműnkhöz. „Minden nép lelkében a kultúrájának megfelelő ősképek élnek, például az oroszokében a medve, a lovas műveltségű népek lelke, tudatalattija mélyén pedig jelen van a turulsólyom, ami az ég, az Isten, a szabadság madara. Manapság is jobban kéne élnünk a bennünk visszaszorult sólyom-lelkiséggel, s erőt meríteni abból, hogy a sólyom még a sast is képes legyőzni…” – válaszolta a szerző.
Hangsúlyozta: bár jelenleg kitűnő magyar kormány van, de még mindig nagyon gyenge a magyar lélek, ezért hiszi, hogy az ő könyvei segítségével is szükség van a magyar lélek és nemzettudat megerősítésére.
– szögezte le.
Majd arról az örvendetes tényről beszélt, hogy bár korábban is érezte, de az utóbbi években a Magyarságkutató Intézet által végzett archeogenetikai kutatások bebizonyították, hogy tényleg van folytonosság a sokkal régebben élt szkíták (szittyák) és magyarok, illetve a jelképrendszerünk, művészetünk, érzelemvilágunk… között. Bebizonyosodott, hogy a Turul-házi (Árpád-házi) III. Béla királyunk (1272-96) maradványainak filogenetikai eredete visszavezethető Krisztus előtt 2500-re, a szkíták ősi szálláshelyére, a közép-ázsiai Baktriába, vagyis egészen a lovasműveltségű szkítákig.
Kiemelte: „A zsidók, kínaiak, japánok… azért rendelkeznek erős nemzettudattal, mert az eredetüket régmúltra tudják visszavezetni. Viszont azon nemzetek nemzettudata meggyengül, amelyek nem tudnak régi gyökerekre, ősökre hivatkozni.
Ha a magyarság meg akarja élni a 21. század végét, tudatában kell lennie a szkíta-hun-magyar történelmi folytonosságnak, s azáltal megerősödhet a valós történelem- és nemzettudata”.
Püski István hozzátette: „A netes világban sokan háttérbe szorítanák a könyveket, pedig azok nem törölhetők le a világhálóról, ahelyett a további nemzedékek számára is megmaradhatnak, pótolhatatlanok…”. Ilyen hiánypótló, értékes kötet Cey-Bert Róbert legújabb műve is, amely a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg, az abban található illusztrációkat pedig Tombor Balázs készítette.
Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont igazgatója, ifj. Csámpai Ottó pedig ottani készítésű „Esterházy-pezsgővel” ajándékozta meg a vendégeket. A jelenlevők kérdéseinek megválaszolása után odakinn, pánsípzene melletti, pálinkázós-pogácsázós könyvdedikáció következett. Eközben a jurta mögött békésen legelésztek az ősmagyar állatnak tartott racka juhok, amelyeket egyes feltételezések szerint már Árpád fejedelem korában is tenyésztettek.
Nagyszerű „időutazásban” volt részünk, amiért köszönet valamennyi közreműködőnek! Az „élő legendának” számító szerző a Ma7-nek elárulta: előzőleg is már több magyarországi és székelyföldi könyvbemutatón vett részt, s e missziós körútját folytatja. Január derekán pedig ismét utazik Ázsiába, hogy a „keleti hazában” folytassa az írói munkásságát, hiszen témákból kifogyhatatlan. Csámpai Ottó ajánlása szerint: „a könyvei támaszként szolgálnak a pedagógusoknak és a szülőknek egyaránt abban, hogy hozzájáruljanak az új, nemzetben gondolkodó „kiművelt emberfők” létrejöttéhez. Mert „a nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”. Adja Isten, hogy így legyen!”.
