Bemutatták Bukarestben a 100 kiemelkedő romániai magyar személyiség munkásságát ismertető könyv román fordítását
A Román Kulturális Intézet bukaresti székhelyén mutatták be kedd este a száz kiemelkedő romániai magyar személyiség munkásságát ismertető könyv román fordítását, amelynek célja megismertetni a románokkal azokat a magyar értelmiségieket, akik 1918 után a román állam keretében értékteremtő munkát végeztek.
A kötet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által működtetett Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában jelent meg. A bemutatón Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a románság és a magyarság kapcsolatáról beszélve kifejtette: 1989 után az alapoktól kezdve építették fel azokat az intézményeket, amelyek a romániai magyarság fennmaradásához szükségesek.
Kifejtette: a román többség ma még mindig megpróbálja beolvasztani a magyarokat, és folyton ürügyeket keres, hogy visszavegyen a nemzeti kisebbségek által már elnyert jogokból. Sajnálattal állapította meg, hogy a román-magyar viszonyban az előítéletek az elmúlt időszakban nem csökkentek, hanem nőttek.
Hozzátette: a romániai magyarság intézményes garanciát vár a románoktól annak szavatolására, hogy megőrizhesse nemzetiségi, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságát. Rámutatott: a román-magyar megbékéléshez közös politikai és geostratégiai célok szükségesek, a románok és a magyarok akkor fognak egymáshoz közelebb kerülni, ha ezek a közös célok megfogalmazódnak, és meg is valósulnak.
Markó Béla, az RMDSZ volt elnöke a románok és a magyarok kölcsönös megismerésének, valamint a közös történelem megismerésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy vélte, hogy ebben a tekintetben a két nemzet a történelem folyamán számos lehetőséget szalasztott el. Markó szerint
az Erdélynek Romániával való egyesülését ünneplő román centenárium is elszalasztott lehetőség volt, hiszen az évforduló alkalmából nem esett szó a román-magyar viszonyról.
Elmondta, hogy az Erdélyben élő nemzetek helyzetének rendezése érdekében sajátos megoldást kellett volna találnia mind a magyar politikai elitnek 1918 előtt, mind a román politikai elitnek 1918 után, ehelyett mindkét fél saját nemzetállamát építette. Úgy vélte, hogy 1989 után a román és a romániai magyar politikusok bátor lépéseket tettek az etnikumközi viszony rendezése érdekében, de jelenleg ez a bátorság hiányzik.
Az RMDSZ volt elnöke szerint a nacionalizmusnak egy formája azért jelent meg ismét Európában, mert az emberek csalódtak az Európai Unióban, amely nem adott választ a nemzetiségi kérdésre. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a közös Európa biztosít továbbra is keretet arra, hogy megfelelő megoldást találjanak erre a problémára.
Cosmin Popa történész, a Román Tudományos Akadémia kutatója elmondta, hogy a románoknak alaposabban meg kell ismerniük a romániai magyar közösséget. Szerinte Románia számára a következő fontos kérdés az lesz, hogy képes lesz-e biztosítani a magyarok számára az otthonosság érzetét vagy sem. Úgy vélte, a kölcsönös megismerés érdekében bátran és árnyaltan kell beszélni a történelemről, ugyanakkor véget kell vetni annak, hogy a közös történelmet csonkítva tanítják az iskolában.
