2022. március 24., 13:56

Az átmenet bizonytalansága - Simon Attila kötetbemutatója

A dunaszerdahelyi Családi Könyvklub vezetése és az NFG klub közös szervezésében valósult meg Simon Attila, a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet igazgatójának kötetbemutatója, amely Az átmenet bizonytalansága. Az 1918/1919-es impériumváltás Pozsonytól Kassáig címet viselte. 

Simon Attila könyvbemutató-NFG
Fotó: Reczai Lilla
Simon Attila és Győry Attila

"Az év utolsó napján, a csehszlovák hadsereg két tisztje keresett fel, látogatásuk, viselkedésük, hangjuk a legudvariasabb formákat öltötte. Megadták azt a tiszteletet, ami kijár a vendéglátó gazdának, de finoman értésemre adták, hogy ez már nem Magyarország... >>vesztett hárború és már itt minden a csehszlovákoké<<" - írta naplójába Kassa megszállását követően néhány nappal Faragó Ödön színházigazgató, de hasonló sorokat a komáromi, lévai vagy rimaszombati polgárok is papírra vethettek volna. 1918 utolsó és 1919 első napjaiban ugyanis a ma Dél-Szlovákiának nevezett térség, az ott élők legnagyobb döbbenetére csehszlovák megszállás alá került.

A kötet elsősorban olyan kérdésekre keresi a választ, hogy a vizsgált régió lakói miként élték meg az őszirózsás forradalom időszakát, hogyan reagáltak a csehszlovák megszállás hírére, miként fogadták a megszállókat, hogyan alakult az új államhatalommal való viszonyuk, vagyis milyen volt az átmenet, amely során Magyarország lakóiból csehszlovák polgárokká váltak.

Simon Attila könyvbemutató-NFG
Fotó:  Reczai Lilla
A közönség

Simon Attila a kötetbemutatót azzal kezdte, hogy reméli, az emberek nagy részében nincsen már trauma Trianon miatt, ez a kötet csupán érinti a trianoni eseményeket, mert a könyvben lévő események a Trianon előtti időszakot taglalják. ,,1919-ben azonban még az emberek nem úgy fogták fel Trianont (és persze, nem is így hívták akkor még), hogy elveszett a magyarság 2/3-a, elcsatolták a magyarlakta területeket, hanem a korabeliek számára az életkörülmények változtak meg, akadályozva érezték magukat a hétköznapi életben. Jó példa erre: a Duna bal partján élő szőlősgazda nem mehet át a jobb parton lévő szőlészetébe, vagy a kassai nagypapa nem látogathatja meg a Miskolcon élő unokáját"  magyarázta Simon.

Simon Attila könyvbemutató-NFG
Fotó:  Reczai Lilla

Dunaszerdahely ebben az időszakban kevésbé jelentős városnak számít, mert nincsenek források, nincs levéltára, amely segítségével rekonstruálni lehetne az itt történteket.

Az átmeneti időszakban az emberek nem tudták megszokni azt, hogy már Csehszlovákiához tartoznak, azonban nem váltak azonnal kisebbségivé a polgárok. Simon Attila könyve 1918 őszétől 1919 őszéig mutatja be az itt élő emberek bizonytalan életkörülményeit, a spanyolnátha következményeit, a különféle fosztogatásokat, az őszirózsás forradalom időszakát, és az áldozatokról szóló feljegyzéseket. 

A kötet tele van régi kordokumentumokkal, írásos emlékekkel, valamint korabeli fotókkal. Az olvasó átfogó képet kap az akkor történésekről és az olyan történetekről is, amelyeket nem igazán szeretnek hangoztatni az emberek.

Győry Attila, a Családi Könyvklub vezetője és a közönség is számos kérdéssel bombázta a történészt, amelyek megválaszolása néha fejtörést okozott Simon Attilának is. Értékes beszélgetéssel és egy jó könyvvel tértek haza azok, akik ellátogattak az estre.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.