Arckép szavakból
Aligha járhatunk messze az igazságtól, ha azt gondoljuk, Erdélyi Ágnes nevét és rokoni kapcsolatát csak kevesen ismerhetik. Aki mégis, az Radnóti Miklós önéletrajzi írásában, az Ikrek havában olvashatott róla. Ő volt a rendkívül népszerű, ám roppant tragikus sorsú költő szeretett kishúga, féltestvére, akinek a sorsa kísértetiesen emlékeztet bátyjáéra, hiszen egyazon esztendőben haltak meg, mindketten idegenek keze által. Glatter Ágnes, aki Erdélyi Ágnes néven publikált prózát és verseket, mindössze harminc éves volt, amikor Auschwitzban megölték.
Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész kutatómunkájának eredményeképpen született meg 2020-ban az Arckép szavakból, Erdélyi Ágnes összegyűjtött írásait tartalmazó kötet.
Bíró-Balogh meglepően érett alkotásoknak tartja a szerző írásait, akinek 1935-ben, 21 éves korában két könyve is napvilágot látott. Az egyik a Kovácsék c. regény, amely bepillantást enged a kisebbségi magyarok, ezen belül a szegény sorsú emberek életébe. A 30-as évek Erdélyében élő nők mindennapjait mutatja be, a felemelkedésért és az egyenrangúságért vívott harcukat.
Ágnes édesanyja is erdélyi származású volt, lánya pedig felvett írói álnevével azt üzente, hogy ő is közösséget vállal az erdélyi magyarsággal.
Amikor a férj, az apa, Glatter Jakab meghalt, mindketten visszatelepültek Erdélybe. A zsidóüldözések idején anyját és leányát Auschwitzba vitték, anyját azonnal a gázkamra felé irányították, Ágnest pedig munkaszolgálatra osztották be. Ágnes azonban önként vállalta, hogy követi anyját, ő sem akart magának más sorsot.
Bíró-Balogh véleménye szerint Erdélyi Ágnes verseinek hangulata mintha arra utalna, hogy megjósolja saját sorsát, ugyanakkor végtelen érzékenység is jellemzi költeményeit egyrészt magánéletével, másrészt a társadalom szegényeivel kapcsolatosan. A boldogságot kereső bánatos lélek versei ezek, aki képes volt egyszerre kifelé és befelé is figyelni.
Az Erdélyi Ágnes életében megjelent két kötet ma szinte fellelhetetlen, írásainak másik része a korabeli napilapok hasábjain olvasható, a kéziratból közölt szövegek pedig korábban még nem voltak publikálva. Erdélyi Ágnes írásai tehát az Arckép szavakból című kötetben válnak először hozzáférhetővé az olvasók számára.
