Apokalipszis soha, könyv a környezetvédelemről
Michael Shellenberger írt egy remek könyvet a környezetvédelemről, a klímabajnokokról, illetve arról, hogyan néz ki ez a világ belülről. Az Apokalipszis soha címet viselő kötet a szélsőséges környezetvédőket felbosszantotta és kiakasztotta, a többség azonban érdeklődéssel fogadta az amerikai szerző legújabb művét.
Fehér borítón hatalmas jegesmedve két boccsal, igazán figyelemfelkeltő – bár bizonyára akadnak kivételek, akiket nem állít meg egy ilyen fotó. Az Apokalipszis soha – A klímakatasztrófa elmarad? (Apocalypse never: why environmental alarmism hurts us all) című könyv nem csak a borítójával tart fogva. A külső megragad, a belső megtart. A jegesmedvékről egyébként szó esik benne, de ennél jóval több ez a négyszáz oldalas kötet, amelyből hatvan oldal csak a jegyzetek. Olvashatunk a klímaváltozásról, a környezetvédőkről, az általuk működtetett szervezetekről, a háttérben meghúzódó érdekekről, a média szerepéről, a mindent átszövő politikai, hatalmi és ideológiai vonatkozásokról, és persze az egészet mozgató dollármilliárdokról.
A kaliforniai Michael Shellenberger maga is környezetvédő, méghozzá gyerekkorától, a berkeley-i Environmental Progress kutatószervezet alapítója és vezetője, emellett családapa, és ami talán meglepő, a demokraták felé húz a szíve – még választáson is megmérettette magát a színükben.
Az Apokalipszis soha című írása rövid bevezetővel indul, majd tizenkét fejezetre osztva mutatja be a környezetvédelem világát. Lendületes stílusban ír, Nagy Réka magyar fordítása visszaadja ezt a magával ragadó stílust, és a lapok fogyásával egyre jobban magába ránt a könyv. A kidolgozott szerkezetnek köszönhetően gyorsan a kötet végére érünk, és ahogy fogynak a témák – lényegében mindegyik fejezet egy-egy témát ölel fel –, úgy jutunk el az utolsó fejezetek lezárást jelentő mondataihoz.
Milyen témákat érint Shellenberger a könyvében? A világvégével nyit, majd a tévesen a világ tüdejének nevezett Amazonason és a műanyag szívószálakon át eljutunk a bálnákig, a megújuló energiaforrásokig és a zöld eszméket valló szélsőséges környezetvédőkig, valamint az őket finanszírozó mamutvállalatokig.
Az amerikai szerző folyamatosan kitér a számok és adatok halmazából, és a saját tapasztalatait osztja meg az olvasóval. A témák és a kérdések egyébként nem fekete-fehér világát két-három afrikai és ázsiai ember életével hozza közelebb. Például miért ellenzik a klímabajnokok – a szerző is használja ezt a sértőnek ható kifejezést – a szegényebb országok gazdasági felzárkózását? Miért ellenzik olyan sokan a legtisztább energiaforrást, az atomot, amely mellett Shellenberger következetesen kiáll?
Milyen tényekre hívja fel a figyelmet az Apokalipszis soha? Például arra, hogy a legtöbb fejlett országban a szén-dioxid-kibocsátás szintje több mint egy évtizede elérte a csúcspontját, és azóta csökken. Arról is olvashatunk, hogy az erdők egyre nagyobb területeket hódítanak vissza az embertől, ami jórészt az elvárosiasodásnak köszönhető. A klímaváltozás ténye valós, viszont a szélsőséges környezetvédők, valamint a klímabajnokok a média hathatós támogatásával hamis és torzított képet festenek a Föld valódi ökológiai helyzetéről, és állandóan a közeli apokalipszis rémével riogatnak, amellyel csak hátráltatják az előrelépés, a javulás lehetőségét. A könyv utolsó fejezeteiben Shellenberger az ideológiai hátteret is kibontja. A legnagyobb befolyással a malthusianizmus bír a környezetvédőkre, Malthus gondolatai pedig Adolf Hitlert is inspirálták, ahogy a szerző is felhívja rá a figyelmet.
A pénz, a támogatás kérdésére is kapunk válaszokat. A klímaaktivisták jóval többet költenek, mint a klímaszkeptikusok. A két legnagyobb amerikai környezetvédelmi szervezet, az Environmental Defense Fund és a Natural Resources Defense Council együttes 2018-as költségvetése mintegy 384 millió dollár volt, míg a két legnagyobb klímaszkeptikus csoport, a Conpetitive Enterprise Institute és a Heartland Institute mindössze 13 millió dollárból gazdálkodott.
úMellettük akadnak olyan szervezetek is, amelyek valahol a két tábor közt foglalnak helyet, mint a Heritage Foundation, amely 87 millió dolláros éves bevétellel rendelkezett 2018-ban, míg a Nature Conservancy egymilliárd dollárossal, és ez utóbbi is a megújuló energiaforrások mellett és az atomenergia ellen foglal állást. Az Apokalipszis soha a Gingko Kiadó és az MCC Press együttműködésében jelent meg. Michael Shellenberger a tudományos eredményeket a saját élményeivel egészíti ki a könyvében, és a szélsőséges környezetvédőkkel ellentétben bátran tekint a jövőbe.
