Amikor még a hétköznapi emberek voltak a címlapok sztárjai
A Hét című hetilap a csehszlovákiai, majd szlovákiai magyarság kulturális, képes lapjaként működött 1957 és 1995 között. Címlapjait áttekintve szembetűnik az olvasónak mennyire eltérő témák és személyek kaptak egykor helyet egy nyomtatott lap címoldalán. Az érdekesebb tematikájú fényképek között szemezgettünk.
A Hét nevezetű hetilapot a Csemadok jelentette meg Kassán, Komáromban, és Pozsonyban. Alapító főszerkesztője Egri Viktor volt. A lap célul kitűzött feladata volt a szlovákiai magyar irodalom újraindítása, így nagy teret kapott hasábjain az irodalom és a színház. A hetilapot kizárólag írókból összeállított szerkesztői gárda vezette. Szerkesztői voltak többek között Duba Gyula, Mács József, Tőzsér Árpád, és Zs. Nagy Lajos.
A lapban közölt írásokból az évek során több tucatnyi önálló kötet jelent meg. Ezen kívül számos olyan értékes cikket és tanulmányt tartalmaz, amelyek különböző néprajzi tárgyú témákat dolgoznak fel, illetve a felvidéki népviseleteket, népi építészetet, tárgyi emlékeket, műemlékeket, és a szlovákiai magyar képzőművészetet mutatják be.
1. Az öregség mint erény
A jelen kor nyomtatott sajtóinak címlapjairól szinte eltűntek az idős emberek, mintha szégyen lenne öregnek lenni. A mai társadalmat teljességében átjárta az erőltetett fiatalságkultusz, sokan ezért félnek az öregségtől, amelyet betegséggel, értéktelenséggel és az elmúlás fogalmaival kapcsolják össze. Ennek ellenére a régi kor magazinjainak címlapján nagyok sok alkalommal láthatunk idősebb embereket, az életükről beszámoló történetekből pedig visszatükröződik az irántuk érzett tisztelet és megbecsülés.
Válogatásunkban megtekinthető Czére István (Sárosfa) és Miklós Janka (Felsőpatony) címlapot díszítő fotója, akik a Csemadok vidéki helyi csoportok tagjai voltak egykoron. A róluk szóló írásban olvashatjuk, hogy több más derekasan helytálló férfivel és asszonnyal egyetemben „névtelen sorkatonaként harcolják harcukat”. Ezek az emberek ugyanis napi munkájuk, kenyér- és családi gondjaik mellett, mindig találtak időt és erőt a közös számára is. Czére István egyik Csemadok közgyűlésen lépett a szónoki emelvényre, és lenyűgözte a közönséget: „A becsületes, kemény munkában eltöltött élet méltósága és nyugalma árad belőle” - olvashatjuk.
Ugyancsak nagyon kedves Božena Žitníková asszony vidám története, aki Tarajosvelcsőc községének elnöke volt, ami a cikk szerint akkoriban nem volt gyakori jelenség: „Számon tartják, beszélnek róla, különösen a férfiak. Mert hogy ilyen felelős posztra ember való, s ha mégis asszony került oda, akkor annak már tudnia kell valamit.” A községben ellátott feladatok mellett, Žitníková asszony egyetemet is látogatott.
2. Főszerepben a dolgozó nő
A régi kor címlapjain gyakran szerepel a hétköznapi dolgozó nő, akit munkája közben kaptak lencsevégre. Találkozhatunk így gyerekeket oktató lelkes tanárnőkkel és óvónőkkel, női szakorvosokkal gyógyítás közben, kémikusokkal, avagy a műszaki szférában tevékenykedő nőkkel, akik fontos kutatásokon dolgoznak.
Ilyen Cinkovská Sylvia gyermekpszichológus is, aki a tuberkulotikus gyerekek pszichológusaként dolgozott az ábrahámi TBC-gyermekszanatóriumban. Ebben az időben még az említett foglalkozás a maga nemében oly ritka volt, hogy nem csak Csehszlovákiában, de külföldön is egyedülállónak számított. Egy másik címlapon Elena Lopasovská a Tesla gyár új Trio 420 V jelzésű rádiókészülékének szerelése közben látható.
3. Hétköznapi emberek munka közben
Számos régi címlapon feltűnnek a falusi élet vidám momentumai: leginkább mezőgazdasági munkák jelennek meg, mint a szénagyűjtés, sertéstenyésztés, aratás, takarmány begyűjtése, kukoricaszárítás, komlószüret, eperszedés, de ugyancsak láthatunk férfiakat utcatisztítás, hegesztés, betonozás, vagy favágás közben.
Nagyon idillikus képek jelennek meg a kisgyermekekkel kapcsolatban is, akiket házi állatok (borjak, kecskék) etetése, rajzolás, olvasás, hócsata közben, hintázva, vagy gesztenyét szedve láthatunk.
4. A legjobb barát a könyv
Meglepő, hogy a régi kor hasábjain mennyi sok olyan fotót találunk ahol nőket, gyerekek látunk könyvel a kezükben. Ez a tematika mára már teljesen háttérbe szorult a címlapokon, a mai emberek rohanó életében ugyanis mindig kevesebbé van jelen a könyvolvasás. A jelenség oka leginkább a televízió-, digitális eszközök és internet széles körű elterjedésében keresendő. Az olvasás mellett a közös tanulás, vizsgákra készülődés tárgya is erőteljesen megmutatkozik a régi címlapokon.
5. Lányok népviseletben
Szépséges magyar népviseleteink nem hiányozhattak a címlapokról sem. A felvidéki magyar kultúra és néphagyományok gazdagságának és sokszínűségének ékes bizonyítékai ezek a fényképek. Válogatásunkban láthatóak a kéméndi lányok, zselízi, és a nyitravidéki népviselet. A néphagyományokkal kapcsolatban ugyancsak gyakran megjelennek nők/asszonyok hímzés közben, mellékletünkben megtekinthető a „Téli este Abarán” című jelenet.
6. Színházi élet
A színházi előadás nem csak kulturális élmény, de sokkal emberközelibb is mint megnézni egy filmet. A színház mindig hatalmas élményt jelent, az előadások pedig igazi intellektuális csemegék. A Hét hasábjain leggyakrabban a Csehszlovákiában működő Magyar Területi Színház (Matesz) színdarabjainak jelenetei elevenülnek meg, ahol csehszlovákiai magyar színészek egész sorával találkozhatunk. Egyik választott címlapon Egri Viktor „Ének a romok felett” című verses drámájából látható egy jelenet a Matesz előadásában, főszerepben Ferenczy Anna (Erzsébet) és Konrád József (Timur). A másik színes fotón Jókai egyik legnépszerűbb regénye, „A lőcsei fehér asszony” színpadi változatát mutatta be a Matesz színjátszó csoportja, főszerepben Nagy Eszter és Tóth László.
