A rozsnyói felsőoktatási intézmények hallgatói kötetbe gyűjtve
Bemutatták Szögi László történész, levéltáros, könyvtáros A rozsnyói felsőoktatási intézmények hallgatói című kötetét, amely a püspöki szeminárium és bölcsészeti líceum tanulóival foglalkozik a 19. század első felében.
A bemutatónak a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériája adott otthont. Pavol Lackanič, a múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy egy nagyon érdekes és értékes publikációról van szó. Majd átadta a szót Lörinčík Szilviának, a rozsnyói püspökségi levéltár munkatársának, aki a püspöki szeminárium történetével ismertette meg a hallgatóságot. Egyúttal azt is elmondta, a kiadvány, amelynek teljes címe A rozsnyói felsőoktatás intézményeinek hallgatói, 1814-1852. A Püspöki Szeminárium és Bölcsészeti Líceum, a tavalyi év végén jelent meg egy, a felsőoktatási intézmények hallgatóival foglalkozó sorozat legfrissebb részeként.
A kötet szerzője, Szögi László történész, levéltáros, könyvtáros, a budapesti Egyetemi Könyvtár volt főigazgatója örömét fejezte ki, hogy munkatársaival hozzájárulhatott ahhoz, hogy jobban megismerhessük Gömör megye és Rozsnyó városának a történetét.
Mint kifejtette, a bemutatott könyv egy nagy munkának a része. Hozzátette, Közép-Európában minden nemzet identitásához az egyik fontos kérdés, hogy az értelmisége honnan származik, milyen nagyságrendben és mikor alakult ki. Ezt a témát, tehát, hogy hol tanult az adott nemzet értelmisége, nagyon sokan kutatják Európában.
Budapesten nagyjából 25 évvel ezelőtt kezdték kutatni, hogy a történelmi Magyarországnak az egyetemjáró értelmisége hol tanult.
– mondta.
A kutatás során összeállítottak egy 103 ezer névből álló adatbázist, amelynek körülbelül egyharmadát adják a mai Szlovákia területéről származó emberek, hisz a Felvidék kulturális szempontból nagyon erős volt.
Miután ez a kutatás több mint két és fél évtized után befejeződött, hét évvel ezelőtt egy új kutatásba kezdtek, amelynek az a célja, hogy a történelmi Magyarország felsőoktatási intézményeit látogató diákok adattárát állítsák össze. Mint mondta, minden olyan intézményt számításba vesznek, amely több-magasabb volt, mint a középiskola, és ilyen volt Rozsnyón is.
Jelenleg a körülbelül 1850-ig terjedő korszakot vizsgálják, amit már nagyjából sikerült feltárni. 280 ezer beiratkozás tanulmányi és személyi adatai vannak az adatbázisban. Ezekből fokozatosan előbb könyveket adnak ki, majd – a tervek szerint két év múlva – az interneten is elérhetővé teszik.
Szögi László arra is rámutatott, az intézmények forrásanyaga rendkívül szétszóródott. A rozsnyói szeminárium és a líceum anyagát például Kassán, Budapesten és máshol, különböző nagy könyvtárakban lehet kutatni, részben Szlovákiában, részben Magyarországon.
„Az egész régiónak, Közép-Európának egy nagyon fontos eleme, hogy az identitáskeresésben kapcsolódjunk össze. Ennek a kutatásnak az eredményeként mi adtunk ki már könyvet Erdélyben, Szerbiában, Horvátországban, Ukrajnában. (...) Most már örömmel mondhatom, hogy Szlovákiában is van érdeklődés, mert például a Pozsony megyei egyetemjárókat kiadtuk szlovákul, és megjelent a Sáros megyei peregrinusokról egy közös kötet Eperjesen” – mondta Szögi László hozzátéve, ezeken kívül a Felvidéken még nagyon sok mindent lehetne megjelentetni.
