A román történész szerint a szerencse is fontos szerepet játszott Erdély és Románia egyesülésében
Lucian Boia bukaresti román történész szerint a szerencse is fontos szerepet játszott Erdély és Románia száz évvel ezelőtti egyesülésében. A mítoszromboló történész Az 1918-as nagy egyesülés című könyvének a magyar fordítását csütörtökön mutatták be Kolozsváron.
A történésznek a centenáriumra kiadott kötetéről és az egyesüléssel kapcsolatos nézeteiről Rostás-Péter István, a könyv fordítója és Fosztó Lászó szociálantropológus, a romániai Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója beszélgetett a kolozsvári bemutatón.
Amint a fordító felidézte:
Boia könyve nem is magát az egyesülést írja le, hanem inkább azokat a körülményeket vázolja fel, amelyek ezt lehetővé tették, és azt is megfogalmazza, hogy Románia egy szerencsés helyzetet tudott kihasználni.
Az első világháború kitörésekor, de még 1916-ban, a háború közepén sem remélhette azt a végkifejletet, amelynek a háború végén örvendhetett.
Rostás-Péter István felidézte: Lucian Boia a könyvében furcsállja, hogy Bukarest nem Besszarábiát, hanem Erdélyt kérte az Antant hatalmak oldalán történő hadba lépés fejében.
A történész szerint azért választhatta volna az 1812 óta orosz fennhatóság alá tartozó Besszarábiát, mert az ott élő románok sokkal veszélyeztetettebb helyzetben voltak, mint az erdélyiek. A történész ugyanakkor a dualizmus Magyarországát is bírálja könyvében asszimilációs politikája miatt.
Méltatói szerint Boia a román nemzetépítés sikereként fogalmazza meg a könyvében azt, hogy Románia annak ellenére egyben maradt, hogy a vele egy időben létrejött Csehszlovákia és Jugoszlávia is felbomlott.
Fosztó László úgy vélekedett, hogy Lucian Boiában a történészi identitás erősebb, mint a nemzeti, amikor "hideg, anatómiai boncolással" elemzi az egyesülés körülményeit.
Arra a kérdésre, hogy Lucian Boia mítoszromboló sikerkönyvei - melyek több tízezres példányszámban jelentek meg - mennyire tudják átalakítani a román társadalom történelemszemléletét, Rostás-Péter István elmondta:
a Bukaresti Tudományegyetemen tanító Boia hatására kezd megerősödni Romániában egy olyan történész réteg, amelyik kétségbe vonja a román történetírás berögződött mitikus elemeit, de egyelőre még azok a történészek a meghatározók, akik a mítoszok révén építettek karriert maguknak.
Fosztó László úgy látta, hogy amíg a román történelemkönyvek a történelmi mítoszokról szólnak, nincs esély arra, hogy a Lucian Boia által képviselet történelemszemlélet győzzön Romániában.
Lucian Boia Az 1918-as nagy egyesülés - nemzetek, határok, kisebbségek című könyvét a kolozsvári Koinónia kiadó jelentette meg.
