A „nagy sziget” – három kötetben

Vitathatatlan tény, hogy a nemrégen elhunyt Koncsol László szerkesztő, kritikus, helytörténész, költő nagy szolgálatot tett a Csallóköznek, mégpedig úgy, hogy az itt élő embereknek felmutatta, bemutatta a múltjukat. Mert ugye az embernek nemcsak a felmenőiről kellene tudnia egyet s mást, de a szűkebb, tágabb világról, a „nagy szigetről” vagy csak éppen a településről, amely a felnevelő közeget jelentette. Pedig nem idevalósi volt, „keleten”, Deregnyőn született.

+6 kép a galériában

Csallóközi Kiskönyvtár: A Csallóköz városai és falvai

Fotó: Lacza Gergely

Első találkozásomra Koncsol Lászlóékkal csak hallomásból „emlékszem”. Pozsonyban, Károlyfalun, nagyszüleimtől két villamosmegállónyira, a Fadrusz utca 1. házszám alatt laktak. Egy séta alkalmával, összefutván velük a házuk előtt, meghívták szüleimet egy kávéra. Visszafogott kisgyerek voltam, akkor vagy kétéves, de Koncsol László és felesége kedvessége úgy látszik „szárnyakat” adott a képzeletemnek, aminek a végkifejlete az volt, hogy kipakoltam Koncsolék szobájában az elérhető alsó fiókokat egy szálig, mígnem megállapodtam a cérnagurigáknál. Mindezt a két ember mosolyogva tűrte, sőt, még szüleimet is visszafogta a megregulázásomban. Később, felnőttként is találkoztam vele sokszor, de ez a régi történet már nem került szóba. Felesége, Katica pedig később a magyartanárom lett a Duna utcai alapiskola felső tagozatán. Azt azonban a szüleim gyakran emlegették, Koncsol Lászlónak szívfájdalma volt, hogy a rengeteg munkát és szellemi erőfeszítést igénylő Csallóközi Kiskönyvtár sorozat kissé, vagy talán egészen, visszhangtalan maradt. Legalábbis ő így érezte… Pedig a szándék más volt.

Nemzetünk és régiónk népe ismerni akarja múltját, egyre átfogóbb és részletesebb történelemtudásra vágyik, sorozatunk pedig ennek az olvasói igénynek óhajt elébe menni, hogy népünk szellemi éhét minél maradéktalanabbul elégítse ki.”

Koncsol Lászĺó

Fotó: Lacza Tihamér

Talán ez a vélt, vagy valós „sérelme” is arra sarkall, hogy ha rábukkanok egy-egy kötetre, felhívjam rá a figyelmet akár távirati stílusban is, hiszen ha máshol nem, a könyvtárakban biztosan fellelhetők a sorozat egyes darabjai, s akit érdekelne, megtalálhatja. Koncsol, ha jól tudom, először húsz-, majd harminckötetesre tervezte a Csallóközi Kiskönyvtárt (Kalligram), és őszintén szólva, nem is tudom, voltaképpen hány kötet jelent meg, és hány volt még előkészületben az íróasztalán... A sorozat munkacíme eredetileg Csallóközi Füzetek volt, de időközben valószínűleg változott a koncepció és bővült a megírandó tartalom, ez lehet a magyarázata a címváltásnak. Azt is csak elmesélésekből tudom, hogy

Koncsol Lászlóból Diósförgepatony „faragott” igazi, vérbeli helytörténészt. Élete egy szakaszában ott talált menedéket, ha úgy tetszik testreszabott, méltó munkát, amelyben kedvét lelte.

A könyv oldalai

Fotó: Lacza Gergely

Az akkori polgármester, Lelkes Vince révén és támogatásával kutatta fel, rendezte kötetbe, szerkesztette meg Fazekas Józseffel Diósförgepatony történetét, amely Koncsol László hatalmas vállalkozása volt, „(...) egy átfogó falutörténet (...) Diósförgepatony ezeréves múltját írásos nyomokban őrző dokumentumaiból válogatva. A könyv átfogó és hű képet fest Diósförgepatony szociális és kulturális folyamatairól s átalakulásairól, ám egy percre sem feledkezik meg a történelem legfőbb szereplőjéről: az emberről”.

A két kötetes kiadvány a Madách Könyv- és Lapkiadónál jelent meg, természetesen még nem a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban. Lelkes Vince akkoriban büszkén mondta:

Koncsol Lászlónak lett egy Diósförgepatonyja, és nekünk lett egy Koncsol Lászlónk, s úgy tűnik ez most már sírig tartó kapcsolat lesz, sőt, talán azon is túlmutató...”

E nem rövid és kissé szubjektív bevezető után hadd hívjam fel a figyelmet egy másik, talán még nagyobb munkára, amely a Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban jelent meg az ezredforduló táján. Összeállította, az idegen nyelvű anyagokat fordította, az Előszót és a Névmutatót írta, s a könyvet szerkesztette Koncsol László. A hatalmas munka három kötetben jelent meg:

A Csallóköz városai és falvai I. Albár–Füss
A Csallóköz városai és falvai III. Lakszakállas–Vők
A Csallóköz városai és falvai II. Gancsháza–Kulcsod

Csallóközi Kiskönyvtár: A Csallóköz városai és falvai (borító)

Fotó: Lacza Gergely

Többnyelvű honismereti szöveggyűjtemény ez, a Csallóköz történelmi, földrajzi, statisztika és településtörténeti enciklopédiája. Benne a szerző az eddig megjelent magyar, német, latin és szlovák nyelvű helytörténeti lexikonokból gyűjtötte össze a Csallóköz településeire vonatkozó szövegeket. Ezt írja:

Tizenhat forrásból kellett a könyvet egybeszerkesztenünk, a szerzők négy nyelven írták őket, a német, a latin és a szlovák (egy versnél a francia) szövegeket nemcsak eredetiben, hanem magyarul is hozzuk, hogy az is élhessen velük, aki e nyelvek valamelyikét nem érti.”

A terjedelmes köteteket a szerző-szerkesztő rövid előszava egészíti ki, név- és tárgymutató zárja. A lényeg tehát az, amennyiben valaki kíváncsi a Csallóköz valamely községe, települése, helysége történetének fontosabb állomásaira, megtalálhatja a három kötet valamelyikében.

A besorolt anyagok értéke változó, de minden adat jó valamire”,

jegyzi meg Koncsol. De kinek is szánta ezt a felbecsülhetetlen értékű munkát?

Háromkötetes helytörténeti szöveggyűjteményünkkel a Csallóköz polgárainak, közigazgatási és közszereplőinek, pedagógusainak és diákjainak, lelki-szellemi irányítóinak, újságíróinak, krónikásainak és tudományos kutatóinak szeretnénk segíteni abban, hogy szigetünk múltjának főbb tényeit megismerhessék.”