A magyar kultúra napjára hangolódva: "Csak a belső akarat és az elszántság visz előre"
A magyar kultúra napja alkalmából kultúránk és anyanyelvünk megtartó erejéről tartott előadást Csáky Pál író, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője január 18-án a Gútai MTNY Magán Szakközépiskolában. Az aulabeli rendezvényt az intézmény Felvidék-szerte egyre ismertebb The Töpörtyűk verséneklő együttesének koncertje színesítette.
Január 22-én a magyar kultúra napját 1989 óta annak emlékére ünnepeljük, hogy Kölcsey Ferenc Csekén 1823-ban e napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. Ilyen tájt a Kárpát-medencében működő magyar kulturális és oktatási intézmények, illetve szervezetek kiemelt figyelmet szentelnek évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, anyanyelvünknek és nemzettudatunk erősítésének. Hangsúlyozva tárgyi és szellemi értékeink vállalásának és továbbadásának jelentőségét.
A legmagyarabb felvidéki városnak minősített Gúta Magán Szakközépiskolájában már több éve hagyomány, hogy diákjainak e jeles nap táján a hazai közéleti személyiségek egyike tart előadást. Idén a választás Csáky Pál íróra, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselőjére esett. Az előadó kiemelte az irodalmi, zenei, színházi és képzőművészeti alkotások lélektöltő, személyiséget gazdagító szerepét. „Egy-egy szép vers, novella, zenemű kiemel minket a hétköznapi rutinból, és teljesen más dimenziókba repíti a lelkünket.“
Leszögezte: az emberi civilizáció bölcsője, Európa világviszonylatban mindig is kulturális és intellektuális csúcsnak számított, csak az utóbbi években kissé elbizonytalanodott. Kiemelte az ókori görög mesterek műremekeit, amelyek az európaiakon kívül a vén kontinensen túlról érkezőket még ma is ámulatba ejtik. Úgy véli, hogy születésekor minden ember egy-egy csiszolatlan gyémánt, egyedi személyiség, s elsősorban az elszántságán múlik, hogy mit tud kihozni, és a világnak megmutatni magából. Az alkotás teszi az embert emberré, s ha nem is válik mindenki művésszé, meg kell keresnie a saját útját, amelyen haladva a legjobban kibontakozhat, értékteremtővé válhat.
„Csak a belső akarat és az elszántság visz előre. Mindenki ezektől fejlődhet, s annak érdekében kell folyamatosan csiszolgatni saját személyiségünket, hogy olyan emberré válhassunk, akire a környezetünkkel együtt önmagunk is büszkék lehetünk“ – fogalmazott.
Csáky szerint a mai zűrzavaros világban is nemzeti-népi kultúránk és anyanyelvünk számít olyan biztos pontnak, amire támaszkodhatunk, ami tartást ad nekünk, identifikál és megtart minket. Emiatt kulturális értékeinket és eleink nyelvét kötelesek vagyunk örökül hagyni utódainkra. Azokat felettébb kell óvnunk. Hozzátette: térségünket, értékeinket korábban is gyakran veszélyeztették a muzulmán, német és orosz megszállók – mindig az erősebb nemzetek érdekeinek ütközőzónájának számított a világ egyik legélhetőbb helyének számító Kárpát- medence. Zűrzavaros történelmünk nagy ismerője volt Kölcsey Ferenc, sokak szerint ezért is sikeredett pesszimista hangvételűre az általa papírra vetett Himnusz.
A témával kapcsolatos kérdések elhangzása után Csáky Pál a fiataloknak azt kívánta, hogy találják meg azokat a tantárgyakat, amelyeket örömmel tanulnak, mert csak elegendő tudás birtokában válhatnak sikeres emberekké. Csöppet sem mellékesen minden helyzetben büszkén merjék vállalni nemzeti hovatartozásukat, kulturális örökségünket, ám más nemzetek kultúráját is tiszteljék. Anyanyelvünk továbbéltetése mellett pedig tanuljanak meg minél több nyelvet, hiszen minden ember annyit ér, ahány nyelvet beszél.
