A híres sajógömöri cigányprímásnő emlékezete
Czinka Panna, a cigány Szappho a címe annak a könyvnek, amit április 27-én 17.00 órakor mutatnak be a Párkányi Városi Múzeumban.
A XVIII. század tájékáról már név szerint ismerjük a legjelesebb cigányzenészeket. Kiemelkedik közülük Czinka Panna, a híres sajógömöri cigányprímásnő. Tizenöt évesen férjhez ment egy nagybőgőshöz. Férjével és annak két testvérével alakította meg azt a zenekart, mely a mai értelemben is a legkisebb klasszikus felállásnak számít: prímás, kontrás, cimbalmos és bőgős. Házasságából négy fiú és egy leány született, később ők vették át a zenekarban a sógorok helyét. A források úgy tartják, hogy nemes Lányi János, Gömör mezővárosának földesura fedezte fel páratlan tehetségét s a közeli Rozsnyóra küldte saját költségén, hogy taníttassa.
Thaly Kálmánt és Káldy Gyulát a kuruc kor zenéje iránti lelkesedés odáig vitte, hogy még a források meghamisítására is ráálltak. Így lett a köztudatban Czinka Panna Rákóczi hegedűse, sőt előfordul írás, mely azt is tudni véli, hogy kedvese is volt a fejedelemnek.
A szájhagyományban mindmáig meglévő emlékezetét erősítette, hogy legendája több irodalmi feldolgozást is nyert. Halálhírét a kor minden sajtófóruma világgá kürtölte 1772 februárján. A hagyomány szerint zsinóros díszegyenruhájában, gyémántgyűrűivel temették el, nevezetes Amati hegedűjével együtt.
Ez a könyv arra tesz kísérletet, hogy csokorba kösse mindazon törekvéseket, mely az irodalom, a képzőművészet, a zene, a film- és színházművészet eszközeivel hozzájárultak ahhoz, hogy Czinka Panna emlékezete máig élénken éljen a köztudatban.
