110 éve született Radnóti Miklós

Zsebik Ildikó 2019. május 04., 18:28

Május 5-én, holnap lesz 110 éve, hogy megszületett a magyar líra egyik ismert alakja, a tragikus sorsú Radnóti Miklós. Mindössze 35 év adatott meg számára a földi létben, így idén novemberben már halálának 75. évfordulójára emlékezünk. 

Sírja a Kerepesi temetőben Fotó: Google.hu

Mint egykori középiskolai tanár nyugodt szívvel mondhatom: a fiatalok mindig is szerették Radnóti költészetét, mindig örültek annak, ha a zöld asztalnál az ő életművéről kellett számot adniuk. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy különösen tragikus életút az övé, egyetlen költőtársáéval sem összetéveszthető.    

Már születésének körülményei sem jelentettek jó óment a gyerek számára,

hiszen  felcseperedve úgy élte azt meg, hogy miatta halt meg  ikertestvére és édesanyja. Erről az „élményről” a Huszonnyolc év című versében emlékezik meg szívszorítóan. Három éves volt, amikor édesapja újranősült.

Képgalériánk:
A 21 éves Radnóti Fotó: Google.hu

Az új mamája őszintén szerette Miklóst, kellemes családi környezetet teremtett a gyereknek. Miklós is ragaszkodott Ági nevű féltestvéréhez, aki felnőve újságíró és szépíró lett. Az idill azonban édesapja váratlan halálával egyszeriben véget ért. 12 évesen ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, testvére, Ágika pedig  pusztán a féltestvére / A két nő egyébként 1944-ben  Auschwitzban halt meg a költővel egyazon esztendőben./

Ekkor  került anyai nagybátyjához, Grosz Dezső textilkereskedőhöz, majd két év múlva anyai dédnagynénjeihez, akiknél házasságkötéséig lakott. 1926 őszén ismerkedett meg későbbi feleségével, Gyarmati Fannival, azután nagybátyja unszolására elvégzett egy tanévet a libereci textilipari főiskolán, hogy azután magyar-francia szakon folytassa tanulmányait Szegeden, ahol tanári diplomát szerzett. Itt találkozott először Sík Sándor költővel, Zolnay Béla irodalomtörténésszel, valamint Baróti Dezsővel, Ortutay Gyulával és Tolnai Gáborral is.

1930-ben jelent meg Pogány köszöntő címmel első verseskötete,

majd egy évvel később a második is napvilágot látott. 1931-ben járt először Párizsban, ahol nagy hatást gyakorolt rá többek között a francia főváros liberális viselkedéskultúrája. 1934 júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták, mindezek ellenére soha sem kapott középiskolai katedrát, alkalmi munkákból kellett megélnie.

1938. decemberében jelent meg első fajsúlyos verseskötete Meredek út címmel.

Radnóti ebben indította el Eklogák sorozatát. 1940-ben először, 1942. júliusában pedig a második alkalommal kellett munkaszolgálatra vonulnia, mindeközben pedig értékes műfordításokat hozott létre. Legismertebb verse, a Nem tudhatom 1943/44 telén íródott. 1944 május 19-én kapta kézhez harmadik munkaszolgálatára szóló behívóját a szerbiai Borba, ahonnan szeptemberben erőltett menetben indultak vissza.

Radnótit eredetileg a második menetoszlopba sorolták, ám egy emberséges tiszt áthelyezte őt az elsőbe, amely korábban indult. A második csoportot a partizánok néhány nappal később felszabadították, mindenki megmenekült. Az első csoport létszáma viszont már a  magyar határhoz érve jócskán megfogyatkozott. Indulás előtt Radnóti a Bori noteszből  átmásolta öt lágerben írott versét. /Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, À la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet. /és  Szalai Sándornak adta azzal, hogy juttassa őket haza.

Ezek a versek a tábori élet zord körülményeit mutatták be ill. Fannihoz szóltak. Razglednicái már az erőltetett menet idején íródtak, ezek negyedik darabja egyben Radnóti utolsó verse, és önön végzetét vetíti előre benne.

1944. november 4-én vagy november 9-én / az időpont máig bizonytalan/ Abda község határában lőtték le

21 társával együtt a végsőkig kimerült költőt. Előbb egy tömegsírba kaparták, majd földi maradványai két évvel később a győri zsidó temetőbe kerültek. 

Radnóti Miklós harmadik temetésére 1946. augusztus 14-én került sor  Budapesten a Kerepesi temetőben. A gyászszertartást egykori professzora,  Sík Sándor végezte. Barátai nevében Ortutay Gyula búcsúztatta.

Radnóti nem kész költőként robbant be az irodalomba, sokáig kereste saját hangját,

amelyet csak 1936 táján  talált meg. Költészetének elmélyülését valószínűleg az óhajtott szabadság és a jelenvaló rabság kettősségének átélése okozhatta. Ettől kezdve  verseiben egyre fontosabb szerepet kaptak a gondolati elemek; elmélyült  önelemzése, s mindehhez bonyolultabb  műfajokat keresett. Így fedezi fel Vergilius eclogáit, amellyel irodalmunkban egyéni műfajt teremtett.

0 HOZZÁSZÓLÁS