Világpolitika és színháztörténet a Mécs László Szabadegyetem harmadik napján

Délelőtt Bene Gábor tartott könyvbemutatót és előadást a kiválasztottság mítoszáról és a politikai messiástudatról, arról, létezik-e Soros-terv, majd Mihályi Molnár László beszélt a Napút festőjéről, Csontváry Kosztka Tivadarról, aki 100 éve halt meg. Délután ás este barlanglátogatás, filmvetítés volt a programon, illetve az 50 évvel ezelőtt létrejött kassai Thália Színház megalakulását idézte fel Gál Sándor költő, író, a színház alapító tagja, Burák Jolán színésznő, a színház egykori szervezője pedig személyes emlékeit tárta a hallgatóság elé.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Jövünk a világban, helyünk Európában címmel tartott előadást,

folytatva az előző nap megkezdett témát, amikor általánosan vázolta a világhelyzetet. Második előadásában konkrétabb témák felé fordult, mégpedig, hogy mit jelentett a rendszerváltás Magyarország számára, milyen a jelenlegi helyzet Németországban, illetve milyenek voltak az 1970-es években kidolgozott amerikai külpolitikai elméletek, amelyekhez foghatók, ilyen tudományos alapossággal kidolgozottak azóta sincsenek.

A szakértő elmondta, Magyarország számára a rendszerváltás kül-, gazdaság- és biztonságpolitikai szempontból alapvetően azt a dilemmát hozta magával, ki fogja garantálni az ország biztonságát. A Varsói Szerződés és a KGST megszűnését követően több elképzelés is volt, például az EBESZ vagy az ENSZ, de erre egyik sem képes. A magyar álláspont szerint két szervezet jöhetett számításba, kül- és biztonságpolitikailag a NATO, gazdaságpolitikailag pedig az Európai Unió. „Rengeteg tárgyalás volt, rengetegszer megkaptuk a kérdést, hova szeretnénk belépni. A magyar álláspont azt volt mindig, hogy mindkettőbe. Szörnyű nehéz volt a bővítés, 1999. március 12-én tudtunk belépni a NATO-ba. (…) Hasonló volt az Európai Uniós belépési folyamat. Nagyon sok tárgyalásunk volt, amíg ezt el tudtuk érni” – fejtette ki.

A rendszerváltás számos más dilemmát is hozott magával. Példaként említette, hogy az ország sok új szomszédot kapott Csehszlovákia, a Szovjetunió és Jugoszlávia fölbomlásával. Szintén nem volt egyszerű, hogy a papíron csodás magyar-osztrák kapcsolatok a valóságban rengeteg feszültséggel voltak átszőve.

Németország és az Egyesült Államok

A Németországi helyzet kapcsán előbb áttekintette az ország második világháborút követő történetét – egyebek mellett rámutatva, hogy a francia-német kapcsolatok addig tökéletesek voltak, amíg Németország megosztott volt, és a franciáké volt a politikai-katonai vezető szerep, Bonné a gazdasági-pénzügyi. Az egyesülést követően már minden vezető szerep Berlinhez került, ami megváltoztatta a két ország kapcsolatát –, illetve a német kancellárok sorát, majd áttért Merkelre. Nógrádi György rámutatott, a jelenlegi kancellár alaposan meggyengült, s most az a nagy kérdés, hogy ki tudja-e húzni 2021-ig, ahogy azt kérte. „Meglátjuk. Rengeteg érv szól amellett, hogy igen, rengeteg amellett, hogy nem” – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy ő az első női kancellár, ő az első volt NDK-s és ő az első, aki a természettudományok területéről jött. „Az én megítélésem szerint Merkel kiváló kancellár volt 2015-ig. A migránskérdésben nyúlt rendkívül csúnyán mellé. (…) Mik voltak a történelmi tévedései? Az egyik, hogy wilkommenskultur van. Nincs. A másik, hogy aki szír, jöhet. Nem igaz. A harmadik, hogy es gibt keine obere Grenze, vagyis nincs felső határ. Van” – szögezte le.  

A Szovjetunióval szembeni amerikai külpolitikai elméletek kapcsán megjegyezte, egy kétórás egyetemi előadást próbál összefoglalni 10 percben. Mint elmondta, ezek közül a legátfogóbbak a 70-es években keletkeztek. Az első jelentős elmélet Henry Kissingerhez köthető, aki szerint a világ öt hatalmi központból áll: USA, Szovjetunió, Kína, Japán és az egységes Nyugat-Európa. A külügyminiszter és nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint a világot meghatározzák a következő tételek: az katonailag két-, politikailag ötpólusú, s az USA-nak ebben az ötpólusú világban 3:2 arányban túlsúlyban kell lennie, s három védelmi vonalat kell létrehoznia a szovjet erők ellen. Az első Alaszkától a Tűzföldig terjedjen, ezen belül kommunista ország nem lehet. A második Grönland, Izland, az Azori-szigetek, a Zöldfoki-szigetek, a NATO mintájára létrehozandó SATO, dél-atlanti összefogás, Nigéria, Dél-Afrika, Ausztrália és a Csendes-óceán szigetei vonalán húzódjon, a harmadik amerikai védelmi vonal pedig a szovjet határ, a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak találkozási pontjai.

Zbigniew Brzezinski lengyel származású amerikai politológus, politikus, geostratéga ugyanezt az említett öt hatalmat emelte ki, de a köztük levő kapcsolatokat másként ábrázolta. Később, 1979-ben a harmadik elméletben Brzezinski és Cyrus Vance amerikai külügyminiszer – aki egyébként tagja volt a Szent Koronát és a koronaékszereket hazahozó küldöttségnek – már négy csoportra osztja a hatalmakat: a fejlett tőkés világ, a szocialisták, az energiában gazdag országos és a szegény országok. A fejlett világ mindhárommal szemben áll. A cél azonnali hatállyal megszüntetni az ellentétet az energiában gazdagokkal, 3-5 éven belül a szegényekkel, s emellett elérni, hogy a gazdagok és a szegények egyaránt a szocializmust tekintsék ellenségnek, ahogy azt is, hogy a szocializmus három gyenge láncszeme, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia kiszakadjon. A biztonságpolitikai elemző – aki számos személyes történet útján tette színesebbé az egyébként is lebilincselő előadást – végezetül rámutatott, azután, hogy Ronald Reagan került az elnöki székbe, a tanácsadói feladatkörök teljesen átalakultak, s ettől kezdve nincs ilyen szintű, tudományosan kidolgozott amerikai bitzonságpolitika.

Folytatódnak a programok