2022. március 21., 14:36

Újdonságok a Magyar Nemzeti Múzeumban

A Magyar Nemzeti Múzeum új arculatot kapott, amelynek központi eleme a koronázási palást lett. Az intézményben ismét megnyílt a megújult Széchényi-terem, amelyben a Herzog-ezüstöket felvonultató kamarakiállítás kapott helyet.

Sok új látnivaló
Fotó: MTI
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (b) és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgatója az MNM Széchényi-termében

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kamarakiállítás hétfői megnyitóján forradalminak nevezte, hogy a múzeum a közönség elől eddig elzárt helyeket nyit meg. Ilyen a csodálatosan felújított Széchényi-terem, amelyben a Herzog-gyűjtemény legszebb darabjait képező ezüstök láthatók. A hónap kincseként megtekinthető díszkés József Ágost főhercegé volt, és műalkotásként is lélegzetelállító - mondta.

A politikus felidézte, hogy az egykor Herzog Mór Lipót gyűjteményébe tartozó ezüstöket 2011-ben aukción vásárolta meg a magyar állam. L. Simon László, a múzeum főigazgatója kitért arra, hogy a 16-17. századi erdélyi ezüstművesség kiemelkedő darabjai számos történelmi viszontagság után kerültek vissza Magyarországra, miközben a Herzog család anyagi kárpótlása is megtörtént.

A Széchényi-terem a Magyar Nemzeti Múzeum egyik legszebb tere, nevét a múzeumalapító gróf Széchényi Ferencről kapta. A terem Ybl Miklós tervei alapján készült 1865-ben közadakozásból. Megújult formájában gyönyörű faburkolat borítja, falain körbe a vármegyék címerei sorakoznak, a terem központi dísze Széchényi Ferenc portréja.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy József Ágost a Habsburg-ház nádori, magyar ágának képviselője volt. A főherceg a 20. század elején ajándékba kapta a széles pengéjű vadászkést, amely részben aranyozott keresztvassal rendelkezik és drágakövekkel, valamint apró gyöngyökkel gazdagon kirakott. Az impozáns fegyver fél méter magas és 35 centiméter széles. Kovács Tibor, a kiállítás kurátora kitért arra, hogy az 1962-ben elhunyt József Ágost főherceg az első világháborúban magyar honvédjei élén védte a hazát, jelentős vadászati és katonai szakírói munkássága.

A múzeum új arculatáról szólva L. Simon László kiemelte, hogy az abban logóként megjelenő koronázási palást megtestesíti a magyar történelmet és összeköti a nemzetet.

Az új arculat megszületése végképp lezár egy korszakot és megnyitja a múzeum felemelkedésének időszakát. Biztosítva van az intézmény zavartalan működése, és most már rendelkezésre állnak fejlesztési terveink is, benne a két belső udvar beépítési koncepciójával"

- sorolta a főigazgató.

Mint elhangzott, az új arculatra korábban nyilvános tervpályázatot írtak ki, ám később úgy döntöttek, hogy a koronázási palástot választják központi elemnek; utóbbit logó formájában végül Taivainen Karolina, a múzeum művészeti vezetője tervezte meg.

Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár a sajtóeseményen bemutatta a Magyar Nemzeti Múzeum ünnepi alkalmakra készült történeti portás díszöltözetét. Mint elmondta, a Magyar Nemzeti Múzeum első portása Kovács Péter volt, őt 1845-ben vették fel, amikor a mai épület munkálatai már a végéhez közeledtek. "A kapus a látogatókat is megtisztelte díszes öltözetével, kifejezve az intézmény mély humánummal átitatott szellemiségét".

Az államtitkár szólt arról, hogy a múzeumkert rekonstrukciója 1,9 milliárd forintos, az Arany János szobor 50 milliós kormányzati támogatással valósult meg, és felújították az épület közönségforgalmi tereit is.

A közönség ezentúl megtekintheti a Magyar Nemzeti Múzeum látványtárát is, amelyben mintegy 4500 darab üveg, kerámia és patikaedény szerepel, köztük Batthyány Lajos kerámia íróasztalkészlete és József nádor bécsi porcelán büsztje.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.