Újabb jeles személyiség emléktáblája díszíti a Kultúrpalota falát – KÉPEKKEL
Száz évvel ezelőtt született dr. Szénássy Zoltán gimnáziumi tanár, helytörténész, 16 kötetes író, aki 2000-ben újraalapította az 1911-ben alakult Jókai Egyesületet, melynek előbb elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett. Az október 10-i születésnapján róla tantermet neveztek el a jelenlegi Selye János Gimnáziumban, amely diákságát 1960 és 1991 között oktatta és nevelte. Szombaton pedig a Kultúrpalota Csapó utcai falán, az egykori egyesületi iroda közelében leleplezték a kétnyelvű emléktábláját.
Míg a Szénássy család és a „Selye“ igazgatósága által megvalósított, pénteki eseményen javarészt meghívott vendégek vettek részt, a másnapi szabadtéri folytatáson, melyet a hozzátartozói a „Jókai Egyesülettel“ és a Duna Menti Múzeummal együtt szerveztek, többen is tiszteletüket tették.
Műsorvezetőként az egyesületi munkából ekképp is részt vállaló Farkas Adrianna gimnáziumi magyartanár működött közre, akinek két tehetséges tanítványa: Ördögh Zsófia (vers) és Szeles Chloe (ének) is szerepelt az ünnepségen.
A jubiláns rokona, Szénássy Tímea városi képviselő, egyesületi tag pedig a helyi református temetőben 2011 novemberében utolsó útjára elkísért Tanár Úr életútját és áldásos munkásságát ismertette. Arról rövidebben a tegnapi cikkemben is írtam: https://muzsa.sk/hagyomany/mindig-a-lelkiismeretem-szerint-tanitottam-tanterem-nevado-a-selye-gimiben.
„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam“ – idézte az odaillő sorokat Szent Pál apostol Timóteushoz írt második leveléből. „Emlékét, érdemeit, példamutató életét megőrizzük emlékezetünkben!“ – szögezte le végül Tímea.
Keszegh Béla, Komárom polgármestere ünnepi beszédében méltatta a sokoldalú értékteremtő, Szénássy Zoltán tetteit, érdemeit, melyek beivódtak a komáromiságunkba. Hangsúlyozta: ő az élete végéig hű maradt az elveihez, és kitartott akkor is, amikor az értékrendjétől távol álló dolgokba próbálták őt belekényszeríteni. A szűkebb és a tágabb családjáért, a felvidéki magyarság boldogulásáért is sokat tett, s hitt abban, hogy a dicső múlttal büszkélkedő Komárom képes a fejlődésre, gyarapodásra és a valódi értékek teremtésére, megőrzésére.
„Amikor elhaladunk az emléktáblája mellett, elgondolkodhatunk azon, hogy vajon mi manapság mindig kitartunk-e a saját elveink mellett, vagy a céljaink megvalósulásáért hajlamosan vagyunk-e feladni azokat? Kitartunk-e a közösségünk mellett, s annak érdekében készek vagyunk-e tenni is valamit...? A Tanár Úr biztos örülne annak, hogy a 100. születésnapját Jókai Mór 200. születésnapja évében tartjuk, mindkettejük emlékét, rájuk is büszke komáromiként megőrizve...“ – fejtette ki.
A rendezvény fénypontjaként a Szénássy családból a jubiláns Ildikó lánya és Zoltán fia Keszegh Margittal, a Jókai Egyesület jelenlegi elnökével és Paterka Pállal, a Duna Menti Múzeum igazgatójával együtt leleplezte az emléktáblát, amelyet egy közeli rokonuk, Barta Péter iparművész Ryšavý Boldizsár, helyi kőfaragóval együtt készített.
Annak megkoszorúzása alatt közreműködött a Gaudium Vegyes Kar, Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja vezényletével.
Végszóként pedig ifj. Szénássy Zoltán a jelenlevőkkel, könnyeivel küszködve osztotta meg az édesapjához fűződő személyes emlékeit, aki három lányával, egyetlen fiával és kilenc unokájával ajándékozott meg a sors. Ahogy minket, felvidéki, komáromi magyarokat pedig Vele...!
