Szent György napja hozza el az igazi tavaszt

Április 24-én György napját írja a magyar néphagyomány. Európa nagy részében ez a nap jelentette a tavasz kezdetét. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok a nyájat kihajtották a legelőre, kiseperték az istállókat, vízbe mártott babérágakkal hintették meg magukat és a jószágot, szalmatűzön áthajtották a nyájat, maguk háromszor ugrották át a tüzet, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban.

A katolikus egyház erre a napra tette Sárkányölő Szent György ünnepét, aki Kr. u. 4. század legelején, Diocletianus császár uralkodása idején a keresztények üldözése során halt vértanúhalált.

Kultusza az évszázadok folyamán általánosan elterjedt, a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, szíjjártók, vándorlegények és legutóbb a cserkészek patrónusa lett.  A legenda szerint legyőzte a sárkányt és kiszabadította fogságából a királylányt. Sok ismert művészi alkotás ábrázolja lovon ülve, amint a sárkánnyal harcol.

A néphagyomány szerint ettől a naptól számítódott a tavasz igazi kezdete. A gazdasági élet szokásai között jeles napnak tartották. Ezen a napon szegődtek el a pásztorok, a béresek az új gazdához, hajtották ki a jószágot először a legelőre.

Az e naphoz kapcsolódó szokások és hiedelmek az emberi egészség megóvására, a természet kegyének az elnyerésére, az állatok védelmére irányultak. Ezért volt szokás az állatok betegség, veszedelem, gonosz erők elleni védelmének biztosítása füstöléssel, amit a legelőre való első kihajtásuk előtt végeztek. A nyájat zöld ággal hajtották ki, ami az új életet és az ártó hatások elleni erőt jelképezte.

Szent György nap éjszakája a boszorkányoké volt. Úgy tartották, hogy a boszorkányok ezen az éjszakán a harmatszedéssel elszedték más tehenének a hasznát, földjének a zsírját.

Éjfélkor fehér lepedőjüket végig húzták a vetésen, ezzel a növényről leszedték a harmatot, közben pedig ezt számlálgatták: Szedem a tehenek hasznát. A harmatos lepedőt otthon kicsavarták, a levet a tehenükkel megitatták, hogy több tejet adjon. Ezt a harmatot a kenyérdagasztáshoz is használták. Szent György éjszakáján a boszorkányok pontosan éjfélkor megjelentek a falu végi temető árkában, s ott gyógyfüveket szedegetve énekeltek, táncoltak.

A népi megfigyelés szerint, ha Szent György nap előtt megzördült az ég vagy megszólaltak a békák, kedvező gazdasági év és  jó termés lesz, Gyógyító és  varázsló erőt tulajdonítottak a természetben a szent György napja előtt megmutatkozó gyíknak. Úgy hitték, hogy ekkor megnyílik a föld és minden nőni kezd. Ehhez a naphoz kapcsolódnak a napot előhívó cselekedetek és erre utal a következő gyerekmondóka is:

Süss fel nap, Szent György nap!

Kert alatt a kislibáim Megfagynak,

Terítsd le a köpönyeged, Adjon isten jó meleget!

Forrás: Galántai Honismereti Múzeum