Szenczi Molnár Albert ad erőt a szenci magyarságnak
Hetvenéves a Csemadok, legnagyobb kulturális szervezetünk életében számos olyan fesztivál, rendezvény van, amit több évtizede megszerveznek, ezek közé tartozik a Szenczi Molnár Albert Napok is, amelynek indulása bizony nem volt zökkenőmentes.
A Szenczi Molnár Albert Napokat először 1966-ban szervezték meg. Már az ötvenes évek végén is szerveztek a szenciek Molnár-emlékestet, klubtalálkozókat, tudat alatt előkészítve ezzel az 1966-ben induló Szenczi Molnár Albert Napokat. És igen, aki jól számol tudja, 2019-ben már túl kellett volna lépni a félszázon, de volt év, amikor nem „sikerült” azt megszervezni.
„Azt, hogy mit jelenthetett az ötvenes évek végén pap-költőre emlékezni tájainkon, csak az tudja, aki megélte azokat az éveket. És tudja azt is, hogy a Napok névadójának pap-volta miatt még a nyolcvanas évek elején is gyakran beidézgették a szervezőket. Ilyen távlatból már talán kijelenthetjük, hogy ezek az apró bosszúságok csak erősítettek bennünket, szenci magyarokat. Mindezek az események és történések is hozzájárultak ahhoz, hogy a Szenczi Molnár Albert Napok ma már nemcsak a szenciek szívügye és ünnepe, hanem a tágabb pátriáé is. Ezért jövünk ide minden októberben, a Napok kezdetén. Egyének és közösségek járulnak virággal, koszorúkkal a tudós nyelvész, irodalmár, zsoltárfordító szobrához. Nem magamutogatásból, hanem leróni valamit az adósságból, kései utódként is megköszönni az egykor tett jót, a közösségi szolgálatot” – ezekkel a szavakkal idézte fel a kezdeteket Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az október eleji megnyitón.
Az 50. Szenczi Molnár Albert Napok keretén belül volt tanulmányút Rákóczi nyomában, még szeptember végén, majd koszorúzási ünnepség és megemlékezés, kiállítás a Csemadok elmúlt hetven évéről és a Szenczi Molnár Albert Napokról. Zsapka Attila két koncertet is adott, Jókán és Hegysúron, melyek után a hallgatók szíve megtelt nyugalommal.
Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede diákjai szintén két koncertet adtak, a koncerteken az aradi vértanúkról is megemlékeztek, hiszen október 6-án Boldogfán a hősi halottak emlékművénél és a katolikus templomban, majd másnap a Szenci Közös Igazgatású Középiskolában a diákok műsora után adott koncertet Dévai Nagy Kamilla tanítványaival. A pozsonyi Trio Impressio Rétén adott koncertet.
A Szenci járás magyar elsősei a Szenczi Molnár Albert Napok keretén belül kapták meg az ösztöndíjat. A szenci átadóra minden évben ellátogat a Rákóczi Szövetség alapító elnöke, Halzl József is, akinek családját Szencről telepítették ki a második világháború után.
A Napok keretén belül emlékeztek a Csemadok megalapításának hetvenedik évfordulójára is. Az ünnepi alkalmon adták át a Hűségért díjakat és felléptek a járás tehetséges fiataljai, akikre méltán büszke a régió magyarsága, mint ahogyan Szenczi Molnár Albertre is. Nem csak a középiskolában a Szenczi Molnár Albert Alapiskolában is emlékeztek a járás magyarjai. Gál Sándor visszaemlékezéseit az indulásról Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke olvasta fel.
„Ötven évvel ezelőtt nem volt tudható, hogy lesz-é második, vagy ötödik, esetleg tízedik Szenczi Molnár Albert Napok. Azóta öt évtized zuhogott át rajtunk, s azóta ennek az öt évtizednek a küzdelmei, sikerei és kudarcai, vagy azok hordalékai rakódtak ránk és belénk építve, de inkább rombolva erőinket. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy volt, maradt erő és akarat és tiszta szándék a mindenkori folytatásra... Hogy Szenczi Molnár munkásságának ébresztése a Polák családban született meg. Imre bácsi és a fiatalabbik Imre vetette fel előttem elsőül, hogy Szenc szülöttjének korszakos munkásságát fel kéne eleveníteni. Hogy ez miként történt meg, arról több írásomban számot adtam, s valahány megtalálható az A Szövetség című kötetemben.” Szerencsére van akarat a magyar kultúra átadására is, ezt bizonyították azok a tanulók, akik a záró rendezvényen felléptek.
A Napok mottója, de akár minden magyar mottója is lehet a református énekeskönyv XC-ik zsoltárában leírt gondolat: „Tebenned bíztunk eleitől fogva, Uram, téged tartottunk hajlékunknak. Mikor még semmi hegyek nem voltanak, hogy még sem ég sem föld nem volt formálva, Te voltál és Te vagy erős Isten, És Te megmaradsz minden időben.” Mert miben is bízhatunk mi, Szenc környéki magyarok? Hogy Istennel együtt megmaradunk minden időben, itt Pozsony mellett is, óvva szórványként a tömb magyarságot és azt az ősi hagyományt, amit eleink ránk hagytak.
