Süvete – Antiochiai Szent Margit-templom
Süvete egészen a közelmúltig jó nevű fazekas falu volt, de igazán nevezetessé román kori körtemploma tette.
Építtetője valószínűsíthetően a Zách család (a falu legfőbb birtokosai) egyik tagja, Jób lehetett, aki egy időben pécsi püspök, sőt az esztergomi királyi kápolna papja volt. A templomot azért szentelték Antiochiai Szent Margit tiszteletére, mert itt helyezték el azt a koponyaereklyét, amelyet II. András hozott haza a Szentföldről a keresztes hadjáratból. Kegyúri templomként épült, a kegyúri karzat maradványai a körtemplom nyugati falában ma is megvannak.
Az 1230 körül, teljes egészében téglából épült rotunda a maga nemében több szempontból is egyedi. Belső átmérője 11,10 m. További érdekessége, hogy apszisa is a belső térben van, melyet félköríves diadalív választ el a templom tulajdonképpeni hajójától. Az apszis rakott boltozatú, a rotunda hajóbeli részét egy félkupola fedi. A templom román elemei a külsején is látszanak: a legújabb kutatások során előkerült a román stílusú, kőből faragott bélletes portálé, melynek ívmezejét freskó díszíti. A portálé fölött két félköríves román ablak van. A templomon körben a román díszítőelemek legtipikusabb megoldásaként a vakárkádok láthatók. A keleti oldalon tulajdonképpen az apszist három rézsűs román ablak világította meg, akárcsak más rotundák esetében. Az apszis fölött egy újabb boltozat volt, keleti falán három kis ablakkal, melyek egy időben katonai megfigyelés céljaira szolgálhattak.
A rotunda félköríves apszisfalán két egymás feletti sávban jelennek meg a román stílusú, 13. századi képsorok. A felső, szélesebb mezőben Antiochiai Szent Margit élettörténete tárul elénk. Alatta Jézus szenvedéstörténete az Utolsó vacsorától kezdve – középpontban a Keresztrefeszítéssel – a Feltámadással bezárólag kapott helyet. A képsor végén a pokol ábrázolása látható, amely az Utolsó ítélet freskókép része lehetett. Ezek a román kori freskók a süvetei templom legnagyobb értékei.
