Római kőemlékek a Csallóközben - KÉPEKKEL

2020. október 1., 08:24
Reczai Lilla

A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum legutóbbi rendezvényén Mathédesz Lajos régész Római kőemlékek a Csallóközben címmel tartott előadást.

Fotó: Reczai Lilla

A Csallóközi Múzeum régésze a csallóköz leletek kutatási eredményeiről beszélt a nagyérdeműnek. Mathédesz Lajos beszámolójából kiderült,

a korabeli Pannónia területén számos légiós tábort fedeztek fel a régészek az ásatások során, ahol római kőemlékekre is rátaláltak. Minden bizonnyal építkezési anyagként használták őket az akkori emberek.

Római kőemlékek a Csallóközben
Fotó: Reczai Lilla

A MosonDuna vonala volt az egyik leginkább termékeny lelőhely a római kori érmék, illetve luxuskerámiák feltárására. Ugyanis a rómaiak és a germánok, ha éppen nem álltak harcban egymással, akkor üzleteltek. 

Az előadásból megtudta a közönség azt is, hogy

a középkorban Mátyás király is gyűjtötte a római kori tárgyakat.

A 19. században számos elismert tudós, mint August Böckh Theodor Mommsen és mások, a római feliratok kutatására specializálódtak. A leletekből kiderült, hogy Csicsón, Bálványszakállason, valamint Csallóközaranyoson is találtak régészek római kori sírfeliratokat. 

Római kőemlékek a Csallóközben
Fotó: Reczai Lilla
Mathédesz Lajos régész

Rómában a Kr. e. 3. századtól temetkeztek szarkofágokba.

A komáromi evangélikus templomban felfedeztek egy régi római kori szarkofágot, Marcus Valerius Valerianusét, amelyet nagy valószínűséggel még Bél Mátyás is látni vélt. 

Nem utolsó sorban építkezési feliratok, mérföldkövek (fából is, nemcsak kőből), valamint írásos kőemlékekre is folyamatosan rábukkannak a régészek és a kutatók. Vagyis

a Csallóköz még nem teljesen feltárt terület,

és biztosan vannak még olyan leletek, amelyekre nem találtak rá, de ami késik nem múlik.